Gyorsított összeírás az utolsó pillanatban, elmaradt kérdések a nemzetiségre vonatkozóan, a kiskorúak házasságkötésére vonatkozó kérdések, elfogult módszertan – csak néhány azok közül a problémák közül, amelyekkel a roma közösség szembesült a népszámlálás során az Opre Roma mozgalom aktivistái szerint. Úgy vélik, emiatt az eredmények nem fogják tükrözni a romák valós számát Szerbiában, és ez nem volt másként az előző népszámláláskor sem.
A nemzeti kisebbségi státusz elnyerése több joggal és költségvetési támogatással jár, de a státusz megszerzése az adott nemzetiség létszámától függ. A 2011-es adatok szerint Szerbiában 147.604 roma él, miközben az Opre Roma szerint ez a szám eléri a félmilliót is.
A mozgalom egyik ativistája, Jasmina Kirik személyesen is megtapasztalta, hogyan történt a népszámlálás náluk: a kérdezőbiztos október 29-én kopogtatott náluk, és a 69-ből csak néhány kérdést tett fel, máshol pedig laptop nélkül vették fel az adatokat az alanyoktól. Aleksinacban rá sem kérdeztek a nemzetiségre, több település roma telepeire pedig csak az utolsó pillanatban érkeztek meg a kérdezőbiztosok.
A mozgalom azt is kifogásolta, hogy nem volt a létszámukhoz arányos számban roma kérdezőbiztos, de instruktor és népszámlálási bizottsági tag sem.
Jelena Reljić szerint a népszámlálás nem csak egy statisztikai, hanem politikai művelet is, hiszen a közéletben és a politikában nem a létszámukkal arányosan vesznek részt a nemzeti kisebbségek.
Snežana Lakčević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese szerint a KSH november elsejéig egyetlen észrevételt sem kapott a roma közösségtől a népszámlálással kapcsolatosan. Az Opre Roma azt állítja: levelüket a KSH e-mail címére küldték el és átadták a népszámlálási bizottságoknak is.
A mozgalom bejelentése szerint bojkottálni fogják a népszámlálás eredményét, ha az nem fogja tükrözni a romák valós számát.
