Andrej Guruljov orosz parlamenti képviselő szerint a Kreml legfőbb célja, hogy az orosz csapatok egészen a magyar, lengyel, szlovák és román határig terjeszkedjenek Ukrajnában.

Andrej Guruljov az orosz állami televíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy fontos látni, miképp alakulnak a dolgok azt követően, hogy az orosz erők kivonultak Herszonból. Az orosz parlamenti képviselő felhívta rá a figyelmet, hogy a közeledő hideg tél jelentős változást jelenthet a fronton uralkodó állapotokra: „A november még viszonylag meleg Ukrajnában, de biztosíthatok mindenkit, hogy két-három hét múlva beköszöntenek a mínuszok. Kegyetlen időjárás vár Ukrajnára” – vélekedett Guruljov, aki kiemelte: „Szisztematikusan kiiktatjuk az energiarendszerüket, ami a jövőbeli sikereink és a támadásra való felkészülésünk egyik kulcstényezője.”

A képviselő továbbá arról is beszélt, mint hogy a Kreml csapatai elérjék a magyar, a lengyel, a szlovák és a román határt: „Egyszerűen elkerülhetetlen, nincs más lehetőség! Mindenképpen eljutunk oda, csak idő kérdése” – húzta alá Guruljov, tudatta az Index.hu, amely emlékeztet: Ukrajna felosztása az elmúlt hónapokban már több alkalommal is előkerült az orosz narratívában.

Az orosz hírszerzés nemrégiben azt állította, hogy Lengyelország tervet készített az elcsatolt területeinek visszaszerzésére Ukrajnától: Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője már júliusban arról számolt be, hogy a lengyel vezetés elkezdett dolgozni az Oroszországgal háborúban álló ország de facto feldarabolásának forgatókönyvein.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap arról beszélt: néhány ország, köztük Lengyelország és Magyarország még mindig nem mondott le arról, hogy bekebelezze Ukrajnát, és visszaszerezze a korábban elcsatolt területeket.

Az orosz elnök szerint Varsóban arról beszélnek, hogy Ukrajnának vissza kellene adni azokat a területeket, amelyeket 1939-ben vettek el Lengyelországtól. Ugyanakkor a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet is átengedtek Ukrajnának, de ez az orosz elnök szerint önkéntes alapon történt, hogy „közös kulturális, humanitárius és történelmi teret hozzanak létre”.

Ezeket a területeket erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. Mi önként, hogy együtt legyünk, a lakossággal együtt adtunk át történelmi területeket, bár a lakosságot senki nem kérte, míg Lengyelországban a háború következtében erőszakkal elvették. Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen – mondta november 4-i ünnepi beszédében Vlagyimir Putyin, amit a lengyel és a román külügy is elítélt.

Lengyelország dezinformációk terjesztésével vádolta meg az orosz elnököt ünnepi beszéde miatt. Szerintük Putyin „olyan pletykákról és álhírekről beszélt, amelyek teljesen távol állnak a valóságtól”.

A magyar külügy így reagált az orosz elnök beszédére: „Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!”

Már korábban is előkerültek az Ukrajna felosztásáról szóló tervek. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, valamint Dimitrij Medvegyev, a volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese idén májusban utalt arra, hogy Lengyelország területeket vehet el Ukrajnától.