Hat év után, idén júniusban mondta ki a bíróság: a Funero Temetkezési Magánvállalatnak van igaza, a szabadkai önkormányzat éveken keresztül, a törvényt megszegve tiltotta meg a magáncégnek, hogy temetési szertartást végezzen a szabadkai állami temetőkben. A Pogrebno Temetkezési Közvállalat piaci egyeduralomra való törekvése több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött, mondja Miskolczi József, a Funero alapítója, ez találkozott 2016-ban az önkormányzati mindenható, a törvényességre fittyet hányó haladó–véemesz „politikai akarattal”. Hozzáteszi, meggyőződése, mindennek köze van ahhoz, hogy 2015-ben neki is szerepe volt a Magyar Mozgalom megalakulásában.
Öt év után született döntés
– A másodfokú bíróság nemrég jóváhagyta a szabadkai gazdasági bíróság elsőfokú ítéletét. Ennek értelmében a szabadkai önkormányzatnak kártérítésként 5.295.000 dinárt, perköltségként 462.000 és kamatként 668.000 dinár kellett azonnal fizetnie a Funero számlájára, amit megtettek – ismerteti Miskolczi a számokat. Fontosnak tartja kiemelni, mi lett a kártérítés címén nekik utalt összeggel: Ebből vettünk egy halottszállító kocsit 3,6 millió dinárért, valamint minden munkás, aki a perelt időszakban a Funeróban dolgozott, s ma is ott van, vagy időközben ment nyugdíjba, kapott egyhavi tavalyi átlagfizetést, vagyis 65.000 dinárt. A bírósági per csaknem öt éven keresztül húzódott: újabb és újabb szakértői véleményeket kért az önkormányzat, ezért lett végül ekkora a kamat és ennyi a perköltség. Szerettem volna, ha közben is meg tudunk állapodni, de nem volt rá hajlandóság a város részéről, mondja Miskolczi.
Az előzmények
Miskolczi azt mondja, a „háború” 2011 óta tart, amikor a Pogrebno piaci tevékenységbe kezdett, s mindent megtett annak érdekében, hogy egyeduralmi előnyöket élvezzen, kiszorítsa a magánszektort. Ez találkozott 2016-ban a politikai akarattal. 2016. március 30-án a haladó és VMSZ-es városi képviselő-testület elfogadta a monopóliumot biztosító törvénytelen városi rendeletet. Ennek értelmében csak arra volt joguk, hogy elmenjenek a halottért, és elvigyék a hűtőbe, majd a ravatalozóig. A ceremóniában egyáltalán nem vehettek részt. Miskolczi azt mondja, a szertartást ő találta ki és vezette be szolgáltatásként, ez nem kommunális tevékenység, hanem egy piaci szolgáltatás.
– A pert megelőzően nagyon sok minden történt a törvénytelenség megszüntetése érdekében. Indítottunk egy aláírásgyűjtést, és amire még Szabadkán nem volt példa: 15.100 szabadkai választópolgár aláírta, hogy tartsák be a törvényességet. Ez azért kellett volna, hogy kötelezze a normális politikusokat, de nem vették figyelembe. 2016 júniusában adtuk át Bunford Tivadar akkori vkt-elnöknek az aláírásokat. Kilencven nap után egy-két mondatot változtattak, de a törvénytelenséget meghagyták, vagyis tizenötezer ember óhaját lesöpörték az asztalról. Azt gondoltam, hogy majd a választásokon a polgárok megbüntetik a politikusokat. Érdekes a nép: tiltakozott, de rájuk szavazott – emlékezik vissza Miskolczi. Végül nem maradt más lehetőség: 2017. december 5-én beperelték az önkormányzatot: fizessen kártérítést a Funerónak az elszenvedett kárért. Másfél év miatt pereltek, miközben az egész ügy több mint négy éven át tartott. Ennyi éven át nem engedték nekik, hogy ceremóniát tartsanak a temetőkben.
– Nekem nem az volt fontos, hogy mekkora kártérítést kapunk, hanem hogy adjak egy pofont a politikusoknak, ha már ők páros lábbal akartak eltaposni. Hogy bebizonyítsam: tíz évig igazért harcoltam, ők pedig szándékosan törvénytelenséget fogadtak el csak azért, hogy tönkretegyék a Funerót. Hittem a bíróságban, nem ok nélkül, mert vannak még jogtisztelő és bátor bírák. Mi mindent megtettünk, hogy ne hozzanak rossz döntéseket. A minisztériumi ellenőrzés megállapította, hogy a városi rendelet nincs összhangban a törvénnyel, és hat hónapot adtak a módosításra. Ez nem történt meg. A versenyvédelmi bizottság szintén figyelmeztette őket a törvénytelenségre. Hiába. Dölyfösségnek tartom ezt, s ez most ennyibe, több mint hatmillió dinárba került a szabadkaiaknak. Sajnos nem azok fizetik, akik tudatosan a törvénytelenségre szavaztak. Illetve többségük azt sem tudta, mire szavaz, csak a pártutasítást követte.
Mi köze ehhez a Magyar Mozgalomnak?
Miskolczi azt mondja, meggyőződése, hogy tudatos törvénytelenség volt, és erre bizonyítéka is van.
– A Magyar Mozgalom alakulása és az én helyzetem nagyon is összefügg. A VMSZ kiadta az ordrét a választásokat követően, ha már nem tudták az MM-et lesöpörni, akkor egyenként kell ellehetetleníteni a tagjait. Ez a politikai akarat találkozott a Pogrebno egyeduralmi törekvéseivel. A törvénytelen községi rendeletet a VMSZ-es szónokok védték a képviselő-testület ülésén, a haladók pedig beleálltak a koalíciós partneri szokás szerint, és jó néhány hazugságot ők is elmondtak a szószékről. A Magyar Mozgalom, Maglai Jenővel az élen állt csak ki a törvényesség mellett, módosítási indítványokat adtak át, amelyeket a dölyfös koalíció lesöpör az asztalról. Egy haladó vezető megsúgta titokban, hogy ez a rendelet a koalíciós partner, azaz a VMSZ kérése volt, nekik ebben semmi érdekük nincs. A történetnek nagyon sok szereplője volt, akik tudták, mit csinálnak, és azt is, miért. Itt ábrándultam ki a jogászokból. A módosítási, javítási kísérleteknél a VMSZ frakcióvezetője, Nágel János okleveles jogász védte a legvehemensebben a törvénytelenséget. Ez az, amikor az ember eladja a szakmáját a politikának. Maglai Jenő, akkor már Magyar Mozgalom-tag polgármester kutyaszorítóba került: amennyiben ő nem javasolja a törvénytelen rendeletet, akkor elő volt készítve, hogy azt megteszi Ilija Maravić, a VKT elnöke. Ezért Maglai képviselőcsoportja azonnal 16 módosító indítványt adott be. Ezt a főleg jogászokból álló illetékes bizottság (Kerekes László – elnök, Dragan Trklja, Dušan Cvrkušić, Petar Balažević, Branislav Joka és Vesna Prćić) a 2016. március 30-i ülésén mindössze 30 perc alatt, minden mérlegelés nélkül elutasította a módosító indítványokat – mondja Miskolczi.
A szertartást végzésének jogát végül tavaly, vagyis 2021 februárjában kapta vissza a Funero, amikor már az Alkotmánybíróság is kimondta a törvénytelenséget, és a versenyvédelmi bizottság figyelmeztette a Pogrebno Temetkezési Közvállalatot: ha nem tartja be a törvényeket, s gátolja a Funerot, akkor több milliós pénzbüntetést szabnak ki rá. A városi rendeletet azóta sem módosították. A helyzet ugyan visszaállt a tíz évvel ezelőttire, de a rendeletben található egyéb törvénytelenségeket azóta sem törölték.
2016. március 31-én tudatosan a törvénytelen rendeletre szavazók a saját zsebükön nem érzik meg a büntetést, pedig úgy lenne igazságos. A jövőben talán felelősségteljesebben végeznék a nép képviseletét a városi képviselő-testületben – nyilatkozta Miskolczi.
IGENNEL SZAVAZOTT : Dejan Antić, Petar Balažević, Bognár Beáta, Slavinka Cvijetić, Dragutin Soković, Gojko Radić, Ana Ivanović, Kerekes László, Darko Matić, Modest Dulić, Predrag Bobić, Rustemović Samir, Szántó Róbert, Dušan Stipanović, Josipa Vojnić Tunić, Saša Vučinić, Mirko Bajić, Vesna Berta, Aleksandra Bukvić, Dorogi Erika, Stevica Drčić, Horvát Tímea, Katona Árpád, Ilija Maravić, Nikola Milićević, Nataša Marušić, Desanka Repac, Mitar Samardžić, Siniša Skenderović, Ivan Ušumović, Veljko Vojnić.
ELLENE SZAVAZOTT: Csúszó Endre, Huszák Hoff Ilona, Jávor Pál, Kovács Torok Márta, Török Zoltán, Ubori László, Dévavári Zoltán, Josipa Ivanković, Huzsvár József, Branko Pokornić, Radmilo Todosijević, Tamara Zagorac Mešter.
TÁVOL VOLTAK A SZAVAZÁSKOR: Almási Szilárd, Anđela Horvat, Buckó György, Antelj Darko, Aleksandar Grubor, Srđan Evetović, Haskó István, Loboda Árpád, Murényi Tibor, Đenđi Seleši, Sebők Róbert, Jasmina Tumbas, Dragan Andrić, Stevan Bakić, Daniel Kovačić, Oliver Dulić, István Ervin, Ivan Francisković, László Gyula, Laban Ljiljana, Slavko Parać, Svetlana Stipanović, Sörös Márta, Đurđica Vukelić.
A 67 tagú városi képviselőházban 31 tag IGENNEL, 12 NEMMEL szavazott, és nem kevesebb mint 24 képviselő (talán nem ok nélkül) távol volt a szavazáskor.