Hosszabb ideig dolgozni és takarékoskodni – ez az alapvető üzenete annak a nemrég Belgrádban megtartott találkozónak, amelyet a nyugdíjrendszer bevezetésének századik évfordulója alkalmából rendeztek meg. De mi történik azokkal, akiknek nincs meg a nyugdíjhoz szükséges minimális 15 év szolgálati idejük? Mi a helyzet a mezőgazdasági nyugdíjasokkal?

Gordana Matković, a Szociálpolitikai Központ programigazgatója szerint ezt a problémát kétféleképpen lehet megoldani:egyrészt olyan szociális nyugdíj bevezetésével, amelyet anyagi helyzettől függetlenül ítélnének meg minden idős, jövedelemmel nem rendelkező, vagy alacsony jövedelmű polgárnak – utóbbiak esetében kiegészítéseként; a másik lehetőség pedig a pénzbeli szociális segély lenne a háztartás vagyoni helyzetének ellenőrzésével, és a vagyonra vonatkozó kritériumok (pl. kis mennyiségű földtulajdon) előzetes lazításával – írja az N1.

A Köztársasági Statisztikai Intézet tanulmánya szerint a szerbiai polgárokjövedelme 27 éves korukbanhaladja meg havi fogyasztásukat, 58 évesen pedig a fogyasztás haladja meg a munkából származó jövedelmet, így mindössze 31 évünk van a nálunk fiatalabbak ellátására és támogatására, és lényegében időskori anyagi biztonságunk megteremtésére.

A nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik

„A következő években nem szabad tovább emelni a korhatárt” – mondja Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja.

Gordana Matković szerint a korai nyugdíjazás gondot jelent.

,,Ha a hivatali idő ténylegesen rövid, akkor az probléma. Van, akinek nincs esélye elhelyezkedni, és van aki alig várja, hogy nyugdíjba menjen.  Mindezt figyelembe kell venni” – mutat rá Matković.

A szociális nyugdíjak rendszere figyelmen kívül hagyja a nőket

,,Szerbiában ez még nem létezik, de ahol bevezették a szociális nyugdíjakat, ott a nők ki vannak zárva a biztosításból. A nyugdíjat nem kapó 65-70 év feletti szerbiai lakosság mintegy 80 százaléka nő” – mondja Gordana Matković.

Fontos hozzátenni, hogy a nyugdíjat nem kapó idős nők jelentős része valószínűleg egész életében háztartást vezetett, gyerek(ek)et nevelt, kertet gondozott és/vagy állatokat tartott, esetleg háztáji termékek termelésével és eladásával foglalkozott, ám erre az állam nem tekint munkavégzésként.

Altiparmakov szerint bővíthető a meglévő pénzbeli szociális segélyrendszer, ami különösen a vidéki térségekben élő, csekély földtulajdonnal rendelkező időseket támogatná.

,,A szigorú vagyoni kritériumokon lazítani kell, például az engedélyezett földterület egyről 10 hektárra való növelésével. Kiegészítő támogatásként javasoljuk a 10 hektárnál kisebb földterülettel rendelkező mezőgazdasági háztartások nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eltörlését” – áll a Költségvetési Tanács javaslatában.

Szerbiában 115 ezer 65 év feletti polgár nem kap nyugdíjat

A Költségvetési Tanács adatai szerint a 115 ezer nyugdíjat nem kapó idős polgár nagyobb része egyéb forrásokból, vagy családja segítségével szert tesz elégséges jövedelemre, és közülük 24 ezren vannak azok, akik jogosultak lennének a szociális segélyre, ám csupán nyolcezren élnek a pénzbeli segély lehetőségével.

,,Mintegy 16 ezer nyugdíj nélküli idős ember továbbra sem él a pénzbeli szociális segélyhez való jogával, hiszen sokan nincsenek tudatában, hogy jogosultak rá, ám ennek okai meghaladják jelen kutatás kereteit” – áll a Költségvetési Tanács jelentésében.