Habár Aleksandar Vučić szerb elnök több politikai átalakuláson is keresztül ment már, és jelenleg éppen az Európai Unióra esküszik, tettei azonban azt mutatják, hogy nem európai politikát folytat, hanem Oroszország továbbra is sokkal fontosabb számára, írja a német Süddeutsche Zeitung.

A napilap szerint Aleksandar Vučić életében az Oroszországgal ápolt kapcsolat az egyik legerősebb állandó tényező, annak ellenére, hogy a szavak szintjén arról beszél, hogy Szerbiát szeretné bevezetni az EU-ba.

A lap emlékeztet, hogy Vučić a közelmúltban Ramzan Kadirov (akit az Oroszországban és Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért is felelőssé tettek) hírhedt csecsen vezető tanácsadójával, Turko Daudovval találkozott Belgrádban, ennek alkalmával pedig azt mondta, hogy a „szerb-orosz kapcsolatokat semmilyen nyomásgyakorlás nem teheti tönkre”.

– Az ötvenkét éves Vučić számos politikai metamorfózison van túl: volt már a néhai Slobodan Milošević szerb autokrata elnök propagandaminisztere, keményvonalas nacionalista, de állítólagos reformpolitikus is, legújabban pedig neonacionalista populista – írja a Süddeutsche Zeitung.

A lap azt írja, Vučić már több mint tíz éve van hatalmon, és Orbán Viktor magyar kormányfőhöz hasonlóan autoriter módon vezeti és határozza meg Szerbia politikáját, ugyanakkor legnagyobb bortányairól is csak egy kis számú független sajtótermék számol be.

– Ha Vučić valóban az EU-tagságra törekedne, akkor a 2012 óta elhúzódó csatlakozási tárgyalásokkal előrébb juthatott volna. Viszont Vučićnak az Európai Unióban korlátoznia kellene saját hatalmát. Ugyanúgy, ahogy Brüsszellel a csatlakozási tárgyalások, úgy a Koszovóval való megállapodás érdekében folytatott tárgyalások is csak egy helyben topognak – állapítja meg a lap.

A Süddeutsche Zeitung szerint azonban Vučić politikájában az a bizonyos közmondásbeli elefánt nem más, mint Oroszország.

– Oroszországot és Szerbiát nemcsak történelmi és vallási szálak kötik össze, hanem a szerbiai olajfinomítók, illetve olaj- és gázvállalatok feletti kontroll is. Az ukrajnai háború kitöréséig az EU ezzel kapcsolatosan szemet hunyt, most pedig Vučićra már hónapok óta nyomást gyakorolnak, hogy vezessen be szankciókat Moszkvával szemben – írja a napilap.

A cikk rámutat, hogy habár Vučić a háború kitörését követően is kiemelte, hogy Szerbiát az EU-ba akarja kormányozni, és Ivica Dačić külügyminiszter révén is azt üzente, hogy az ország kül- és biztonságpolitikáját nagyobb mértékben összehangolja majd az Európai Unióéval, „a tények ennek ellenkezőjét mutatják”.

A lap is példaként említi, hogy Aleksandar Vulint, „Vučić hűséges munkatársát, a legnagyobb unióellenes szerbet és orosz szövetségest” nevezték ki a hírszerzés (BIA) élére.

– A Magyarországon keresztül Szerbiába olajat szállító vezeték tervétől kezdve, a nemrég beharangozott, az EU által tiltólistára helyezett orosz Aeroflot vállalattal való szoros együttműködésig mind azt mutatja, hogy Aleksandar Vučić szívesebben veti bizalmát Moszkvába, mint az EU-ba – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung.

Aleksandar Vučić (Beta)