Az 1944/45-ös partizán megtorlások ártatlan áldozatainak állítandó újvidéki emlékmű körül kialakult vita kapcsán nyilatkozott az Autonómia portál Észverés című élőműsorának Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának köztársasági parlamenti képviselője, aki azt is vállalta volna, hogy vitát folytasson a témáról Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjével, azonban Pásztor Bálint nem fogadta el a meghívását – sem vitázni, sem külön nyilatkozni nem kívánt az Észverésben.

Az interjút Pressburger Csaba készítette.

– Mi a probléma az emlékművel?

– Ne gondolja senki, hogy az ellenzék ellenzi az emlékmű felállítását. Senki, aki normális, nem ellenzi, és senki sem gondolja, hogy nem voltak ártatlan áldozatok 1944-ben és 1945-ben. Valóban voltak, az én rokonaim is köztük voltak.

– Egészen biztos abban, hogy az ellenzék részéről senki sem ellenzi az emlékmű felállítását? Hiszen a jelenlegi ellenzék egy része korábban hatalmon volt, és soha nem kezdeményezte ennek létrehozását.

– Az újvidéki baloldali ellenzéki tömörülésben lévők közül biztos, hogy senki sem ellenzi, és ezt pontosan megfogalmaztuk a petíciónkban is. A VMSZ mint kezdeményező 2017-ben egy linket csatolt az emlékmű felállítását kezdeményező kérelméhez, ez egy listához vezet, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett összes áldozat nevét tartalmazza. Volt egy vegyesbizottság, amely még a Demokrata Párt ideje alatt alakult, és 10 éven át azon dolgozott, hogy elkülönítse az ártatlan áldozatok neveit a háborús bűnösökéitől, végül azonban nem az általuk készített listát csatolták a kérelemhez, hanem azt a linket, amely az ártatlan áldozatoké mellett a háborús bűnösök neveit is tartalmazza. Ezen tizenöt olyan személy nevével is találkozhatunk, akik bizonyítottan háborús bűnösök voltak. A VMSZ sem tagadja a lista létezését. Utoljára a Vajdasági RTV-ben szerepeltem én is, és Vicsek Annamária is, külön interjút adtunk, és Vicsek is elismerte, hogy azt a listát használták, amelyen mindenki neve szerepel, és nem is kételkednek abban, hogy ezen háborús bűnösök nevei is szerepelnek, de ez nem volt fontos az ügy szempontjából. Szerintünk azonban ez nagyon is fontos. Nem lehet kiegyenlíteni a háborús bűnösöket az ártatlan áldozatokkal, ez az ártatlanok hozzátartozóit is sértené. Ez egy veszélyes történelmi revizionizmus. Egy polgári párt képviselőjeként ellenzek minden nacionalizmust. Számomra Ratko Mladić is ugyanolyan háborús bűnös, mint Tót János. Ezeket a dolgokat nem szabad elmismásolni. Azt követeljük, hogy állítsák le az emlékműemelést, ismét alakítsák meg a vegyesbizottságot, és fejezzék be a listát, utána pedig ez alapján állítsák fel az emlékművet.

– Az Önök mozgalmának van-e kifogása a többi, pl a csúrogi, a szabadkai emlékművek ellen?

– Nincs, mert ezek az emlékművek már léteznek, és létezniük is kell. A szabadkai kapcsán is hasonló aggályok merülnek fel, de a Szabad Polgárok Mozgalma még nem is létezett, amikor létrehozták. Az újvidéki viszont most aktuális. Elhalasztották az átadását, mert ez nyilván a Szerb Haladó Pártnak sem egy egyszerű kérdés. A történelmi vegyesbizottság elkészítette a listát, amelyen kizárólag az ártatlan áldozatok nevei vannak, csak nem ezt nyújtották be, és senki sem tudja, hogy hová lett ez a dokumentum.

– Tegyük fel, hogy nincs semmiféle lista. Ebben az esetben az Önök számára egy ilyen beadvány elfogadható lenne-e? Tehát egy olyan kezdeményezés, amely nevek említése nélkül kéri az ártatlan áldozatok újvidéki emlékművének felállítását?

– Természetesen. Így is tehettek volna, tehát hogy nem adnak át semmiféle listát. A szobron egyébként nem is szerepelnek majd nevek, viszont ez a lista valahol a városi archívumban megmarad majd, és ha valaki szeretné, elolvashatja majd ezeket a neveket, amelyek között vannak háborús bűnösök is. Ha lista nélkül adták volna be a kérvényt, valószínűleg senkinek semmi ellenvetése sem lenne.

– Arra nem gondoltak, hogy esetleg Önök adjanak be egy kezdeményezést, amely az emlékműállítással kapcsolatos?

– Ha valamikor olyan helyzetben leszünk Újvidéken, hogy valaki ezt komolyan vegye, akkor valószínű, hogy ezt meg is tudjuk majd tenni, de a jelenlegi ügy hibáit is kijavítanánk.

– Ön hogyan tudná meghatározni az ártatlanság kritériumát? Vannak esetek, amelyekben bírósági ítélet született, de sokszor olyan népbíróságok által, amelyeknek az ítéleteit a történészek is megkérdőjelezik, mások esetében nem történt semmiféle bírósági eljárás, egyszerűen csak kivégezték az áldozatokat.

– Erre a kérdésre nem a politikusoknak kell választ adniuk, de számomra mindenki ártatlan áldozat, amíg nem bizonyítják be az ellenkezőjét. Viszont, ha ezt egyszer bebizonyították, akkor az illetőt nem lehet ismét ártatlannak tekinteni.

– De hát éppen erről szólnak a rehabilitációs eljárások, hogy egy korábbi történelmi korszak tévedéseit kijavítsák…

– Ez így van, és én nem is bíráskodhatok. Viszont ez a konkrét ügy tartalmaz olyan eseteket, amelyek kapcsán biztosan nem ártatlan áldozatokról van szó.

– Beszéljünk kicsit szélesebb értelemben a szerb-magyar történelmi megbékélésről. Érdekelne, hogy mi a véleménye a folyamatról.

– A megbékélés mindig jó dolog. Itt azonban úgy gondolom, hogy tiszta politikai érdekekről van szó. Az Európai Unióban Orbán Viktor támogatja Aleksandar Vučić politikáját, ami jól jön a szerb elnöknek, másrészt a magyar miniszterelnök számít a 65 ezer magyar szavazatra. Nem hiszem, hogy itt értékrendszerbeli megbékélés volt, de a folyamattal szemben nem lehetnek kifogásaink.

– A 2000-es évek első évtizedeiben viszont nem került sor ilyesmire. Ha Önök úgy is látják, hogy valamiféle politikai adok-kapokról van szó, tény, hogy a megbékélés később történt meg.

– Ezzel nekünk nincs is semmi problémánk. A Szabad Polgárok Mozgalma nem is lesz minden ellen csak azért, mert ellenzékben van, nagyon sok más dolog van, amiről viszont beszélnünk kell.

– Mik a további terveik az emlékművel kapcsolatban? November végére kellett volna felállítani az emlékművet, de ez nem történt meg, és azt sem tudni, mikorra tervezik a befejezését. Önök valószínűleg ennek a megakadályozásában érdekeltek.

– Úgy gondolom, hogy ezt megakadályozni nem lehet, ha valóban fel akarják állítani. Szerintem a Szerb Haladó Párt késlelteti az egészet, mert nem biztos benne, hogy jó ötlet-e realizálni az ügyet. Úgy gondolom, hogy a VMSZ-t most ezzel kapcsolatban nem kérdezi senki. Mi nem kaptunk választ az 5000 aláírást tartalmazó petíciónkra. Tudomásom szerint az ügyről volt egy vita a Szerb Haladó Párton belül is. Meglátjuk, hogy mi lesz a vége. Nem vagyok biztos abban, hogy ilyen körülmények között felállítják majd az emlékművet.

– De ha ilyen egyszerű a megoldás, hogy nem kell lista, vagy elő kell keríteni a dokumentumot, amelyen csak az ártatlanok szerepeltek, vagy kitörölni a 15 problematikus nevet, akkor Önök szerint a hatalom miért nem cselekszik így?

– Ez megint egy olyan kérdés, amit Pásztor Bálint úrtól kellene megkérdezni. Úgy gondolom, hogy a hiba beismerése jelent számukra problémát. Elszoktak az ilyesmitől.