Szerbia polgárait mind inkább sújtja az élelmiszerek és a szolgáltatások árainak növekedése, a Köztársasági Statisztikai Intézet legutóbb közzétett adatai szerint pedig novemberben az infláció mértéke elérte a 15,1 százalékot.

Bizonyára nehéz időszak elé néznek az emberek, hiszen a vásárlóerő csökkenése, illetve a bérek növekedése még mindig nem követik az inflációt.

– Az idei év az áremelkedésekről szólt. Különösen az alapvető élelmiszerek drágultak meg, ez pedig jelentős hatással van a polgárok életszínvonalára. Egyes élelmiszerek ára 50 százalékkal is magasabb lett. Ezzel az emberek vásárlóereje csökkent, a mi számításaink szerint mintegy 30 százalékkal – nyilatkozta a Blic Biznisnek Zoran Mihajlović, az Önálló Szakszervezetek Szövetsége tanácsának titkára.

Mihajlović aláhúzta, hogy habár az infláció a statisztika szerint kicsit több mint 15 százalék, de a gyakorlatban valójában kétszer akkora. Hozzátette, a 2023-as évre vonatkozóan sincs ok az optimizmusra.

– Az infláció a jövő évben is folytatódik, hiszen újabb üzemanyag- és gázáremeléseket jelentettek be. A minimálbér nagyjából 40.000 dinár lesz, vagyis 14,3 százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy már az idei évi infláció megette azt a minimálbér-emelést, ami majd csak újévtől lesz esedékes. Tekintettel arra, hogy jövőre 11 százalékos inflációval számolnak, a minimálbér reálisan 12 százalékkal ér majd kevesebbet – magyarázta Mihajlović, de hozzátette, ha a minimális fogyasztói kosarat vizsgáljuk, akkor a minimálbér igazából 25 százalékkal fog kevesebbet érni.

Véleménye szerint sürgősen meg kell állítani azoknak az alapvető élelmiszerek árának az emelkedését, amelyeknek drágulását semmi sem indokolja.

Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület elnöke úgy véli, az államnak az infláció okaival kellene inkább foglalkoznia, nem pedig annak következményeivel.

Jorgovanka Tabaković bankkormányzó november közepén kijelentette, hogy az előrejelzések szerint az idei évben és a jövő év első felében is magasabb inflációval kell számolni, ami majd 2023 második felében kezd csökkenni, de majd csak 2024 második felében szorul vissza a tervezett határok közé.