Nem ritka, hogy az ingatlanszektoron keresztül mossák tisztára a pénzüket egyes bűnözők, kábítószer-kereskedők, hiszen az illegális ügyletekből származó készpénzt ingatlanpiaci befektetőként lakások építésébe vagy vásárlásába fektetik be – írja az N1.

Ezt azonban magánszemélyként teszik, nem jogi személyként, ami nagyban megkönnyíti a folyamatot.

A magánszemélyi státusz lehetővé teszi az ingatlanszektorba való nagy mennyiségű illegális pénz befektetését üzleti dokumentáció és a pénz eredetének ellenőrzése nélkül – magyarázta Saša Đorđević, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés szerbiai koordinátora az N1 portálnak.

Đorđević azt állítja, hogy az épületek illegális építése és legalizálása révén a pénzmosás új formáját figyelték meg.

„Szerbiában az ingatlanszektorban a legmagasabb a pénzmosás kockázata, főleg a lakó- és kereskedelmi épületek építése, valamint lakások, üzlethelyiségek és telkek készpénzes vásárlásába történő befektetés révén. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy Szerbiában minden építkezés pénzmosás” – mutat rá Đorđević.

Szerinte a pénzmosást a nemzeti össztermék kettő-öt százalékára szokták becsülni, ami Szerbia esetében szerinte évi 1 – 2,5 milliárd eurót tesz ki.

„Az illegálisan szerzett pénzt több cég közötti legális pénzügyi tranzakcióba csatornázzák, ezen cégek közül legalább az egyik rendszeresen működik és így nem gyanús. Például van olyan cég, amely csak fiktív számlák kibocsátásával foglalkozik, amelyek a pénz valódi eredetét takarják” – hangsúlyozza Đorđević.

Az oroszok és ukránok érkezése a pénzmosásnak kedvez

„Az Ukrajnából és Oroszországból érkezők miatt a szerbiai ingatlanárak drasztikusan megugrottak, ami kedvez az illegálisan megszerzett pénz magánszemélyeken, ingatlan befektetőkön keresztül történő tisztára mosásának” – húzta alá a szakértő.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szerbia hatóságai milyen mechanizmusokat alkalmaznak a pénzmosás megakadályozására, Đorđević azt mondta, nemzeti kockázatértékelést végeznek, amely során azonosítják a pénzmosás szempontjából legsebezhetőbb ágazatokat.

„A pénzügyi tranzakciók felügyelése és a gyanús ügyletek azonosítása is folyamatban van, ezért nagyon fontos a bankok és az állami hatóságok együttműködése. A végén az ügyészség és a rendőrség által lefolytatott nyomozás és vagyonelkobzás következik. A pénzmosás felderítése érdekében fontos, hogy a nyomozások mellett az intézmények párhuzamosan pénzügyi, azaz illegális pénzmozgások felderítését is végezzék, ami még mindig nem bevett gyakorlat Szerbiában” – jegyzi meg Đorđević, hozzátéve, hogy a pénzmosás bűncselekménye hat hónaptól 12 évig terjedő börtönbüntetést és vagyonelkobzást von maga után.