A határon „átnyúlva” népszerűsítik az ökölvívást

Nemzetközi ökölvívó-gálatornát tartottak december közepén az újvidéki Sport- és Üzletközpontban, amely egyike a CROSSBOX elnevezésű projekt rendezvényének. Az Interreg – IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló Crossbox valójában az ökölvívás népszerűsítését hivatott elősegíteni a határon túli régióban.

A torna szervezője a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárság együttműködésben a szegedi Dél-alföldi Jóegészség Lét Nonprofit (DJL) társasággal, a Vajdasági Ökölvívó-szövetség technikai támogatásával.

– A torna nem verseny jellegű volt, a cél sokkal inkább a régióban való ökölvívás újjáélesztése és népszerűsítése – erre mutatott rá köszöntő beszédében Dane Basta tartományi sport- és ifjúsági titkár.

– Minél több fiatal és tehetséges ökölvívóhoz szeretnénk eljutni, és lehetőséget biztosítani nekik a bemutatkozásra, ugyanis ennek nagy jelentősége van a sportág fennmaradása szempontjából – fogalmazott a tartományi titkár.

Kószó Miklós, a DJL Nonprofit Kft. képviselője elmondta, nagyon örül annak, hogy végre sikerült elkezdeni azt a projektet, amelyet 2018 óta terveznek megvalósítani.

– Megfigyelhető, hogy az ökölvívás veszített a népszerűségéből, és nemcsak Szerbiában, hanem Magyarországon is. Ezért próbáltuk új fénybe emelni, a gyerekeket motiválni erre a sportra, hogy rájöjjenek, hogy a boksz nem az agresszióról szól, itt szükség van a kitartásra, az energiára, az önfegyelemre, a gyors gondolkodásra. Igencsak sok perspektívából kellett ezt megközelíteni, hogy hogyan megszervezni ezeket a népszerűsítő programkat. Az Interreg – IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében ezt sikerült is megvalósítani. A szerb fél részéről már elkészült egy tanulmány, elemzés. Így a kétnapos rendezvényen a mérkőzések mellett edzőképzés is volt. 2023-ban pedig hasonló aktivitásokkal már ez Szegeden folytatódik a projekt. Ott is elkészül majd egy hatástanulmány, amely viszont a lehetőségeket fogja bemutatja a szerb-magyar régióban. A magyar partnerek fel fogják mérni melyen sportszervezetek vannak Vajdaság területén, melyek vannak Magyarországon, kiket lehetne összekapcsolni a jövőben, hogyan tudnának együtt dolgozni, és záróakkordként ott is egy boksz tornával zárulna a rendezvény – nyilatkozta Kószó Miklós.

Az újvidéki Nemzetközi ökölvívó-gála tornán a Szeged Box klub, valamint vajdasági klubok ökölvívói léptek ringbe. 11 mérkőzést rendeztek (10 férfi- és 1 női meccset).

Gál László jelenleg két csillagos minősítésű Nemzetközi AIBA edző, a Szeged Box Club vezetőedzője válogatott ökölvívó volt, az 1992-es barcelonai olimpiára vállsérülés miatt nem tudott elutazni, ezért befejezte a versenyzést. A Tisza-parti klubban több mint harminc éve dolgozik.

– Válogatott ökölvívó voltam, és amikor az olimpia előtt megsérült a vállam úgy éreztem és érzem, hogy a terveimet, a vágyaimat azt a versenyzőimmel szeretném elérni. Mindenképpen az a célom, hogy olimpiai és világbajnokot neveljek. Nagyon sok tehetséges gyerek van nálunk, és bízom benne, hogy egyszer az álmom valóra válik. Van egy nagy sztereotípia van az emberekben az ökölvívással kapcsolatban, hogy az ökölvívás egy a perifériára szorult gyerekek sportja, a másik az, hogy hülyére verik egymást. Nekem rengeteg olyan válogatott ökölvívóm volt, akik egyetemet, főiskolát végeztek és a privát életben is nagyon jól megállják a helyüket. Mindenképpen az a célom, hogy ezeket az előítéleteket eloszlassam az ökölvívással kapcsolatban. Az ökölvívás a véleményem szerint az egyik legösszetettebb és legbonyolultabb sport, itt másodperc törtrésze alatt kell alkalmazkodni az ellenfélhez, döntéseket hozni, betartani bizonyos taktikai, technikai dolgokat. Én az ökölvívást úgy látom, mint egy sakkjátszmát, mindig gondolkodni kell, és hogyha lépek egyet, akkor tudnom kell, hogy az ellenfél arra milyen lépésekkel válaszolhat és azokra is tudnom kell reagálni – mondta Gál.

És hogy a nők a szorítóban hogyan állják meg a helyüket?

– Magyarországon az elsők között voltam, akiket megtaláltak a hölgyek, hogy szeretnének ökölvívni. Nálunk volt a legeredményesebb női ökölvívó, az első nő, aki szövetségi kapitány lett Magyarországon vagyis a női válogatott vezetőedzője, az első nő, aki az olimpián Londonba női bíróként Magyarországról szerepelt az is az én versenyzőm volt. Az első női ökölvívót, akinek Magyarországon aranyérmet akasztottak a nyakába, szintén én edzettem, tehát az elejétől részese vagyok a női ökölvívásnak. A lányokkal kapcsolatban azt kell tudni, hogy ők sokkal céltudatosabbak, mint a fiúk. Ha lányoknak azt mondom, hogy fussatok két kört, akkor azt tudom, hogy két kört futnak, ha azt akarom, hogy a fiúk fussanak két kört, akkor hármat kérek. Aztán van ugye az is, hogy a nők figyelme szerteágazóbb, mint a férfiaknak és ezért, amikor a ringben nekik csak egy dologra kell figyelni akkor ez picit nehezebb, amikor csak az ellenfél van és semmi más. Ezt nekik meg kell tanulni, hogy ne koncentráljanak arra, hogy mi történik a ringen kívül.

Gál László elmondta még, hogy a Dél-alföldi régió vezetője, ez három megyét foglal magába, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyét, az ottani klubokat próbálja összetartani és koordinálni.

– Több válogatott szintű ökölvívót hoztunk Újvidékre. Tetszettek a küzdelmek. Jó volt látni, hogy ellenfeleink harcosok voltak és mindent megtettek a győzelemért, sokszor úgy éreztem, hogy lehet, hogy egy picit technikailag képzettebbek voltak a mi versenyzőink, de ők ezt felül tudták múlni az akaratukkal és a küzdeni akarásukkal. Sokat tanultunk ettől a csapattalálkozóból – összegezte Gál László.

A novemberben rendezett, spanyolországi ifjúsági világbajnokságon Gál László tanítványa, a korosztályában elsőéves 17 éves Gémes Levente négy meccset nyerve jutott a döntőbe. Bár ott vereséget szenvedett, ezüstérme kiemelkedő teljesítmény.

– 2018-ban voltam az első edzésen Szegeden és azóta folyamatosan edzek, versenyekre, tornákra járok. A versenyeket mindig nagy felkészülés előzi meg, mert ugye alapvetően a versenyeken tudunk bizonyítani. De az mindig egy visszaigazolás is, úgy nekem, mint az edzőnek is, mert az ellenféllel való küzdelem mutatja meg, hogy mit ér az elvégzett munka. Szerintem a legnehezebb az ökölvívásban az a mentális tréning, azok a dolgok, amelyeket fejben kell összetenni. Sokszor ezen több múlik, mit a fizikai képességen – mondta Gémes Levente.

A tizennégy éves Körömi Ábel augusztusban részt vett a serdülő Európa-bajnokságon, a 42 kilogrammos döntőben képviselte Magyarországot.

– A bajnokságon sikerült egy ezüstérmet szereznem, három meccset nyertem, de a döntőben a sajnos kikaptam. Lassan 8 éve csinálom ezt a sportot. Nehéz mindent úgy összehozni, hogy az iskolában is jól teljesítsek és helyt álljak, valamint a versenyeken is. De eddig mindent sikerrel vettem. Az ökölvívásban a súlyozás az, ami számomra a legnehezebb. Hetente négyszer-ötször kétórás edzéseim vannak. Jövőre az ifjúsági Európa-bajnokságon is részt szeretnék venni és éremmel hazatérni.

Az ökölvívás az egyik legnépszerűbb küzdősport a világon, mégis a mai felgyorsult világban az egyik legnehezebb feladat becsábítani a potenciális bajnokot az edzőterembe, vagy ha már ott van, a következő, hogy meg is kell őt tartani. Ezért a projekt a tehetséges ökölvívók nevelésére fókuszál ezáltal is az ökölvívás népszerűsítésére régiónkban. A CROSSBOX elnevezésű projekt összértéke 193 385 euró, ebből az Európai Unió az interregionális együttműködési program (Interreg–IPA) keretében 164.547 eurós támogatást biztosított.

Ö. E.

A szegedi és az újvidéki ökölvívók (Fotó: Ivan Posavec)