Új párbeszéd Belgrád és Pristina között, a Nyugat-Balkán destabilizálódásának és Oroszország befolyásának a megakadályozása – valószínűleg ilyen és ehhez hasonló témákról lesz szó a Nyugat vezető országaiból érkező diplomaták négyesének jövő heti belgrádi látogatáskor. A Blic beszélgetőpartnerei úgy ítélik meg, hogy Koszovó és az azzal kapcsolatos folyamatok felgyorsítása lesz a találkozó fő témája.

A találkozón részt vesz az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselője, Miroslav Lajčák, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, Gabriel Escobar, továbbá Emmanuel Bonn és Jens Plettner francia és német elnöki küldöttek. Korábban bejelentették, hogy Derek Schole, az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója is csatlakozik a tárgyaláshoz, de Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentése szerint Schole január 11-én vagy 12-én látogat majd Szerbiába.

A találkozón várhatóan terítékre kerül a szeptember elején megjelent francia-német javaslat. Időközben Belgrád és Pristina is elküldte dokumentummal kapcsolatos kifogásait, de Vučić szerint a felülvizsgált szöveg továbbra is elfogadhatatlan Szerbia számára. A nyilvánossághoz eljutott legújabb verzió nem említi Koszovó elismerését, de kitart amellett, hogy Koszovó nemzetközi szervezetekbe való bejutása elé nem gördíthető akadály.

Srećko Đukić volt diplomata szerint a mostani találkozó valószínűleg világos kereteket ad a tárgyalások további menetére. „A következő tizenkét hónapban alá kell írni valamilyen dokumentumot, mert a tavalyi válságok azt mutatják, hogy Koszovó Európa leggyúlékonyabb pontja” – jegyzi meg Đukić.

Suzana Grubješić, a Külpolitikai Központ munkatársa szerint ez az egész térség számára a komoly próbák éve lesz, mert a régió más országainak a destabilizálására tett kísérleteket is lehet tapasztalni. „Mindebben Oroszországnak is szerepe van, mert nagyon érdekelt a térségben való befolyásának a megőrzésében” – mondta Grubješić.

A Macron – Scholz dokumentum első verziója Koszovó ENSZ-be való akadálytalan belépéséért cserébe gyorsított EU-csatlakozást kínál Szerbiának. A második verzió a két Németország között 1972-ben aláírt szerződést idézi fel, amely a kölcsönös határok sérthetetlenségét és a területi viszonyok tiszteletben tartását részletezi, továbbá állandó képviseletek megnyitását irányozza elő, amelyek a kormányok székhelyein jönnének létre.

A harmadik, legújabb verzió nem említi a kölcsönös elismerést, de említi Szerbia és Koszovó egyenlő jogait, a határok sérthetetlenségét, a területi integritás tiszteletben tartását, a nemzeti kisebbségek védelmét, a Szerb Pravoszláv Egyház különleges státuszát, valamint azt, hogy egyik fél sem fogja akadályozni a másikat a nemzetközi szervezetekben. Vučić mindezt úgy kommentárolta, hogy ez nem az, amit Szerbia kért.

Szerbia és Koszovó viszálya (Illusztráció: Shutterstock)