1873. január 7-én született Adolph Zukor. A világ egyik legnagyobb filmstúdiója, a Paramount Pictures alapítóatyja óriási hatalmú, befolyásos emberré vált a filmvilágban – írja közleményében a Magyar Hollywood Tanács, amely már korábban emléknappá nyilvánította a filmmogul születésének napját, a mai, 150. évfordulón pedig felavatja a Zukor Emlékházat Ricsén.
„Megpróbáltam összehasonlítani a többi nagyágyúval a bizniszben – de rá kellett jönnöm, hogy olyan ember, mint Zukor, nincs még egy Amerikában” – írta róla Benjamin Hampton filmtörténész.
Zukor legendás volt simulékony modoráról, furfangosságáról és kérlelhetetlen tárgyalási módjáról. „Volt egy látomásom, egy jól kiszámított látomásom, és a körülmények is szerencsésen alakultak” – mesélte, amikor a sikeréről kérdezték.
Élete végéig aktív maradt, talán ezért is élt meg olyan szép kort, 103 évesen halt meg. „Ha tudtam volna, hogy eddig élek, jobban odafigyelek magamra” – nyilatkozta egyszer.
Életművéért 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, mint „az amerikai játékfilm atyja”. Századik születésnapjára óriási ünnepséget szervezett neki a filmszakma, addigra már ő volt Hollywood nagypapája. 1960 óta a Hollywoodi Hírességek Sétányán csillag viseli a nevét.
A mai Hollywood, sőt az egész filmipar teljesen máshogy nézne ki Adolph Zukor és ötletei nélkül. Egyszerű, szegény családból származva kemény munkával küzdötte fel magát a csúcsra, ahol aztán kitartóan ragaszkodott helyéhez.
Adolph Zukor korán elvesztette a szüleit, 15 évesen döntötte el, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. Szőrmekereskedőnél dolgozott gyakornokként, majd kitanulta a szakmát és önálló üzletbe kezdett. A filmezéssel 1903-ban került közelebbi kapcsolatba, amikor betársult egy cégbe; az ötlet az volt, hogy aprópénz bedobása után rövid mozgóképeket lehetett nézni.
Első nagy nyereségére 1912-ben tett szert, amikor kizárólagos forgalmazási joggal bevitte Hollywoodba az Erzsébet királyné című francia filmet. A profitból alapította a „Famous Players Film Company” elnevezésű cégét, amelyből később megalakult a Paramount. Figyelte az európai filmgyártás alakulását és mivel itt már az egész estés filmek sikeresek voltak, ő is bevállalta azokat Amerikában.
A Paramount mozipalota épülete New Yorkban és a Stúdió bejárata Los Angelesben (Fotó: Wikipedia)
Elmélete az volt, hogy a gyártás teljes folyamatát végig kell kísérni, egészen az értékesítés végéig. Színészeitől kizárólagosságot követelt meg, senki nem dolgozhatott más stúdiónál.
Zukor többször is visszatért Magyarországra. Szülőfalujába, Ricsére is ellátogatott, ahol akkor még nem volt biztosítva az ivóvíz ellátás. Zukor artézi kutat fúratott a falunak, fölé később szobor is került, ebből lett a Juhász-kút.
A ricsei Juhász-kút, alkotója Gárdos Aladár, 1928, (Fotó: Köztérkép)
Zukor az 1920-as években magyarországi leányvállalatot is tervezett a Paramountnak, de végül csak két film készült el magyar nyelven. A filmeknek sem volt kiemelkedő sikerük, majd a magyarok más hangrendszert vezettek be az 1930-as évekre, a Paramount így nem terjeszkedett tovább az országban.
A mai, 150. évfordulón szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricsén átadásra kerül a Zukor Emlékház.
Zukor feleségével, az ugyancsak magyar származású Lottie Kaufmannal (Fotó: Library of Congress)
