Legutóbb a magyar Eximbankról derült ki, hogy 110 millió eurós tízéves, egy év türelmi idővel és évi 5 százalékos kamattal törlesztendő hitelt nyújt a boszniai szerb Köztársaságnak – a pénz állítólag korábbi hitelek törlesztésére kell, de jobb esetben olyan fejlesztéseket is megalapoz, amelyben magyar cégek, elsősorban vízgazdálkodási, távközlési és megújulóenergia-ipari vállalatok is szerepet kaphatnak.
De korábban is érkezett ide egy 35 millió eurós pénzügyi segítség. A gazdáknak felkínált gépvásárlási pályázattal kapcsolatban az volt a vád, hogy Orbán valójában Dodik választási kampányát támogatta. A telex.hu-nak volt olyan forrása, aki állította, hogy bár a pénzügyi forrás segíthette Dodik választási sikerét, de nem közvetlenül, hanem azzal, hogy 1400 boszniai szerb gazda pályázhatott maximum 25 ezer euró értékig mezőgazdasági gépekre.
A cikk szerint sok szempont alapján a boszniai Szerb Köztársaság ma nem túl jó befektetési célpont, de akkor Magyarország miért van mégis benne ebben a költséges játékban?
Orbán Viktorról többen azt mondták a portálnak, hogy a saját sikereként elkönyvelt magyar–szerb barátságot dédelgeti, rendkívüli mértékben figyel a balkáni és a posztszovjet térségre, illetve újabban egyre inkább olyanokkal barátkozik, akiknek hasonló a véleményük a világ folyamatairól. Az extra erős Orbán–Dodik viszonyról több magyarázat ismert: gesztus az oroszoknak, a balkáni EU-bővítés lelkes híveként Orbán Viktor olyan országokkal épít kapcsolatot, amelyek később az EU-ban a szövetségesei lehetnek, valamint a magyar (részben gazdasági) csápok kellő időben történő megalapozása.
A Budapest–Banja Luka–Belgrád–Moszkva-tengelyről, a balkáni pókerről és a szerb világmagyarázatról ITT olvashatnak bővebben.
Milorad Dodik és Orbán Viktor (Fotó: banjalukain.com)
