A belgrádi Danas napilap közölte azt az európai javaslatot, amely a Koszovó és Szerbia közötti megállapodás alapját képezi, és amelyhez a lap állítólag diplomáciai források révén jutott hozzá.

A szöveg szerint Szerbia nem fogja ellenezni, hogy Koszovót felvegyék a nemzetközi intézményekbe. A francia-német rendezési javaslat szövege ugyanakkor nem említi a szerb községek közösségének megalakítását, viszont az utolsó pont szerint a felek elkötelezik magukat a korábbi megállapodásokban foglaltak végrehajtására.

A lap által megjelentetett, a dokumentum „integrált” változata szerint a megállapodás a következő 10 pontot tartalmazza:

1. pont

A felek egymással egyenlő jogokon alapuló normális, jószomszédi kapcsolatokra törekszenek.

Mindkét fél elismeri a másik által kiadott releváns okiratokat, nemzeti jelképeket, beleértve az útleveleket, okleveleket, rendszámtáblákat és vámbélyegzőket is.

2. pont

Mindkét fél, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapszabálya által vezéreltetve, különös tekintettel az államok szuverén jogaira, tiszteletben tartja a másik függetlenségét, autonómiáját és területi integritását, az önrendelkezéshez való jogát, valamint az emberi jogokat és a egyenlő bánásmódhoz való jogot.

3. pont

Az ENSZ Alapszabályával összhangban a felek a vitás kérdéseket kizárólag békés úton rendezik, mellőzve a fenyegetést és az erőszakot.

4. pont

Egyik fél sem képviselheti a másikat a nemzetközi szférában és nem is cselekedhet helyette.

Szerbia nem fogja ellenezni Koszovó tagságát egyetlen nemzetközi szervezetben sem.

5. pont

Mindkét fél támogatni fogja egymás európai uniós tagságára irányuló törekvéseit.

6. pont

Habár ez a dokumentum fontos lépés a kapcsolatok normalizálása tekintetében, mindkét fél új lendülettel fogja folytatni az EU védnöksége alatt zajló párbeszédet, ami egy jogilag kötelező érvényű, mindenre kiterjedő megállapodást kell, hogy eredményezzen.

A felek egyetértenek abban, hogy a jövőben további megállapodások révén elmélyítik kapcsolataikat a gazdaság, a tudomány, a technológia, a közlekedés és az összeköttetés terén, továbbá az igazságszolgáltatásban, a törvények betartásában, a postai, a telekommunikációs, az egészségügyi, a művelődési, a vallási, a sport, a környezetvédelmi területeken, az eltűnt személyek kérdésében és más tekintetben is.

7. pont

Mindkét fél törekedni fog, hogy konkrét megoldások révén, az Európa Tanács eszközeinek és tapasztalatainak felhasználásával megfelelő önigazgatást biztosítson a Koszovóban élő szerbeknek. (A szerkesztő itt megjegyzi, hogy a továbbiakban vannak a szövegnek nehezen értelmezhető részei a különleges ágazatok, a Szerbia által nyújtott pénzügyi segítség, illetve a szerb közösség és a koszovói kormány közötti kommunikáció vonatkozásában.)

A felek megfelelő státust biztosítanak Koszovóban a szerb pravoszláv egyháznak, illetve az európai modellekkel összhangban magas szintű védelemben részesül a szerb vallási és kulturális örökség.

8. pont

A felek állandó missziókat létesítenek, amelyek székhelye az érintett kormányokban lesz.

A missziók gyakorlati kérdéseit a továbbiakban még szükséges kidolgozni.

9. pont

Mindkét fél elhivatott lesz az EU és más támogatók iránt, amelyek a közös gazdaságfejlesztési projektumokat, az összeköttetést, a zöld átállást és más kulcsfontosságú területeket segítenék egy különleges pénzügyi csomag révén.

10. pont

A felek közös bizottságot hoznak létre, amelynek feladata jelen megállapodás betartásának a felügyelete lesz az EU irányításával.

Mindkét fél kötelezi magát valamennyi korábbi megállapodás végrehajtására.

Szerbia és Koszovó viszálya (Illusztráció: Shutterstock)