Az állami érettségit először a 2009-es oktatási-nevelési törvény említi, majd az Oktatási, Tudományügyi és Technológia-fejlesztési Minisztérium szakértők segítségével 2016-ban ki is dolgozta a koncepcióját. Ezt követően megszülettek azok a szabályzatok is, amelyek rendelkeznek az általános, a szakiskolai és művészeti érettségi elemeiről.
– Az idei tanévben új érettségi rendszer indul, ami egyelőre csak a záróvizsgázókat, azaz a 3. fokozaton végzős diákokat érinti. A 2023-24-es tanévben viszont már életbe lép az a fajta vizsgáztatás, ami azonos lesz egész Szerbia területén, azaz a gimnáziumok, a szakiskolák és a művészeti iskolák 4. fokozatos tanulói számára is. Ennek megfelelően háromféle érettségi lesz: egy általános érettségi, ami mindenkire vonatkozik, a szakiskolások pedig szakvizsgát, a művészeti iskolások pedig művészeti vizsgát is tesznek. Mindenkinek kötelező tantárgy lesz az anyanyelv és a matematika, emellett egy 3. választott tantárgy is – tudtuk meg Galgó Ferenci Andreától, az óbecsei Közgazdasági-kereskedelmi Iskola szaktanáráról, az Oktatásügyi Minisztérium külmunkatársától.
Az állami érettségi bevezetésének támogatására 2019 januárjában létrejött egy projekt – akkor még úgy tervezték, hogy már az idén ilyen módon valósul meg az érettségi, de a Covid-járvány keresztülhúzta ezeket a számításokat, és a megvalósítás egy évet csúszott. A szerbiai projektben 20 szakértő vett részt Észtországból, Szlovéniából, Hollandiából, Horvátországból, Csehországból és Szerbiából, ők válogatták ki azokat a szerbiai tanárokat, akik a rendszer bevezetésében segítenek. Az óbecsei Közgazdasági-kereskedelmi Iskolából négyen vehettek részt a munkában, közöttük volt Andrea is. Az újfajta érettségi ezentúl összhangban lesz az Európai Uniós előírásokkal.
– Azok a hallgatók, akik Magyarországra vagy Horvátországba, esetleg más EU-s államba mentek egyetemre, tudják, hogy voltak olyan tantárgyak, amelyekből emelt szintű érettségit kellett tenniük az adott országban. Az új szerbiai állami érettségit az EU országaiban is el kell fogadni, a hazai egyetemeknek pedig az érettségi eredmények alapján, felvételi vizsga nélkül kellene fölvenniük a hallgatókat. Az egyetemek autonómiája nagy, hozhatnak döntést erről saját hatáskörükben, de én úgy gondolom, hogy elfogadják majd ezt az utat, mert nagy a verseny közöttük, szükségük van a hallgatókra. Az is ennek az új rendszernek az előnye, hogy egyforma esélyekkel indul egyetemre egy szakiskolás és egy gimnazista is. Az viszont igaz, hogy a szakiskolákban nincs olyan sok matematika, mint a gimnáziumokban, ami gondot okozhat, de a közgazdasági iskolák 3. és 4. osztályában például – a meglévő matematikaórák mellett – a matematika lehet választott tantárgy is emelt szinten. Az is elképzelhető, hogy megnő a szakiskolák népszerűsége, hiszen a gimnáziumokkal azonos érettségit adnak a majd, de velük ellentétben egy szakmát is biztosítanak a végzett diákoknak – mondja Galgó Ferenci Andrea.
Az ország összes iskolájában voltak online képzések az új érettségiről, ezeken a tanárok mellett a szülők és a tanulók is megkapták a szükséges felvilágosítást, emellett a záróvizsgát is bemutatták nekik.
– A záróvizsga egy kompetenciaalapú vizsga – ez azt jelenti, hogy egészen pontosan meg van határozva, hogy mit kell tudnia a diáknak, amikor befejezi az iskolát, és ezt kérik rajta számon. A feladatok Szerbia-szerte azonosak lesznek. Minden tanuló számára az igazgató mentort jelöl ki. A mentor a szaktantárgyak tanára, aki a tanulót az iskoláztatás során tanította. Ő segít a tanulónak a záróvizsgára való felkészülésben. A gyakorlati vizsga a szakiskolákban egy, a tanterv alapján összeállított feladatból áll, amivel a szakmai kompetenciákat ellenőrzik. Egy reális munkafeladatot szimulálnak a vizsgán, melynek során azt is megfigyelik, hogy a tanuló hogyan szervezi meg a munkát, hogyan kommunikál, mennyire követi a higiéniai és környezetvédelmi normákat. Emellett lesz egy írásbeli rész és egy szakmai beszélgetés is. A vizsgán két szaktanár vesz részt, a harmadik bizottsági tag pedig egy külsős szakember, de a munkafeladat értékelése egyénileg történik, és csak a végén összesítik az eredményeket. Az értékelési rendszer teljesen objektív. A legkisebb ellenállást az új rendszerrel szemben a diákoknál tapasztaltunk, a szülők kicsit, a tanárok viszont nagyon szkeptikusak. Az élethosszig tanulás és a változások viszont megkívánják, hogy lépést tartsunk a kor követelményeivel, hiszen ma már a munkaadók is olyan munkaerőt várnak, akik azonnal fel tudják venni a munkát – mondja.
Az állami érettségi bevezetését két kísérleti és két próbaérettségi előzte meg. 2020 októberében 102 iskola közel 4500 diákja vett rész a rendszert tesztelő első kísérletben, a második alkalommal pedig az ország minden iskolája tette próbára a vizsgafeladatok minőségét és nehézségét. Az első próbaérettségi feladatai az érettségi honlapján csak magyar nyelv és irodalomból találhatók meg magyar nyelven (https://matura.edu.rs/pilotiranje/testovi-iz-prvog-pilotiranja), a második próba anyaga viszont minden tantárgyból magyarul is szerepel a honlapon (https://matura.edu.rs/pilotiranje/testovi-drugog-pilotiranja).
@kep = Az óbecsei Közgazdasági-kereskedelmi Iskola korszerű szaktermének a fele tanterem, a másik fele bolt – itt fognak záróvizsgát is tenni a diákok
@kep = Galgó Ferenci Andrea
