Egy év alatt a tojás, a sajt és a tej ára több mint 43 százalékkal drágult. Tíz darab M-esméretű tojás a nagykereskedelmi láncok üzleteiben már akár 230 dinárba is kerülhet, míg egy éve ugyanezt 130 dinárért is a kosarunkba tehettük – írja a Danas.

Ezzel szemben a Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint december végén a tojás darabonkénti (bolti vagy termelői) ára 18 és 30 dinár között alakult. A tojás ára csakúgy, mint a tejtermékeké, elsősorban az állati takarmány és az energiaárak növekedésével magyarázható.

Megéri vajon a tojótyúkok tartása?

Néhány kistermelő a Danasnak elmondta, hogymár csak saját szükségleteikre nevelnek csirkéket, mert nem tudják a tojást megfelelő áron értékesíteni. Ennek ellenére Rade Škorić, a Baromfitenyésztők Egyesületének igazgatója elmondja, hogy habár az előző két évben a tojás eladási ára jóval a megtermelési költségek alá esett, pillanatnyilag mégis jó üzletnek számít a tojáseladás.

„A tojás most jól fogy, a termelők a jelenlegi ár mellett ki tudnak tartani, jó az export, Észak-Macedóniába, Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba, májustól Albániába is exportálunk, és az újév óta 720 000 darabot szállítottunk Afrikába” – mutat rá Škorić.

Bár jelenleg túltelített a piac, a tojás ára még nem esett.

„Megnőhetett a tojásfogyasztás, mert ha azt vesszük, hogy mennyivel drágult minden más, akkor még mindig messze a legolcsóbb tojást enni. Két darabból 40-50 dinárért már sokan jóllaknak, a péknél csak egy kiflit kapunk ugyanennyiért” – mondja Škorić és hozzátette, Szerbia havonta 5-6 millió tojást exportál külföldre.

A tojás ára húsvétra csökkenhet

„Két éve húsvétkor 15-20 millió plusz tojásunk volt, nem tudtunk vele mit kezdeni, és az elmúlt két évben az ünnep környékén még az ára is csökkent” – mondja Škorić.

A válság a kistermelőket negatívan érintette.

„A kistermelők egy része nem bírta, volt, aki nem tudta folytatni, mert tudták, hogy idén kötelező lesz a ketrecek cseréje, a világban pedig már a ketrec nélküli tojástermelés a trend. A nagytermelők nem csökkentették a termelést, még a nem ketreces tartással, azaz a szabadon tartott baromfitartással is igyekeznek magasabb termelési szintet elérni”– hangsúlyozta Škorić.