Amennyiben Szerbia elfogadja a koszovói kérdés megoldására vonatkozó európai tervet, 2030-ban beléphet az Európai Unióba, addig is Szerbia fokozatosan csatlakozna az Európai Unió struktúráihoz – közölte a Szerbiával párbeszédet folytató „diplomata ötös” Aleksandar Vučićtyal Belgrádban – írja a Blic.

Amennyiben Szerbia beleegyezik a tervbe, az európai perspektíva mellett adományok és kedvező kölcsönök révén gazdasági segélyeket, valamint energetikai beruházásokat is kaphatna, amelyek megszabadítják Szerbiát az Oroszországtól való energiafüggéstől.

Az európai tisztségviselők szerint a beleegyezéssel a szerb gazdaság számos előnyt élvezne, többek között olyan vállalatok is továbbfejlődhetnének, amelyek már most is üzleti tevékenységet folytatnak az országban.

Ha azonban Belgrád elutasítja a Koszovóra vonatkozó tervet, és nem bizonyul konstruktívnak a Pristinával folytatott párbeszédben, akkor az európai és amerikai befektetések felfüggesztésére és visszavonására kerül sor. Egyes cégek már így is leállították a szerbiai beruházási terveiket, elsősorban a kül- és biztonságpolitikai eltérések miatt, ami fokozott kockázatot jelent a vállalatok számára.

Az IMF-fel kötött megállapodás is kútba esne?

Aleksandar Vučić szerint az ötök azt mondták neki, hogy Belgrádnak el kell fogadnia a tervet, különben az európai integrációs folyamat megszakadásával, a beruházások leállításával és visszavonásával, valamint gazdasági és politikai értelemben átfogó intézkedésekkel kell szembenéznie. Vučić kijelentését a Demostat forrásai is megerősítették, és elmondták, hogy amennyiben Szerbia visszautasítja a tervet, úgy az európai integráció megszűnése, és a külföldi befektetések leállítása és kivonása mellett a vízumrendszer visszatérésével is számolni kell, valamint az anyagi forrásokhoz és adományokhoz való hozzáférés is meghiúsulna, úgy mint a Nemzetközi Valutaalappal kötött 2,4 milliárd eurós megállapodás, amelynek megszűnése meglehetősen nehéz helyzetbe hozná Szerbiát.

A Demostat forrásai szerint a médiában megjelent terv sem nem egészen hiteles, és nem jelenti azt, hogy ez lenne a tárgyalóasztalra kerülő megállapodás végleges változata.

A források szerint a megállapodás nem tesz említést sem Koszovó elismeréséről, sem Koszovó ENSZ-tagságáról, azaz nem érintik azt, amit Vučić „vörös vonalakként” definiált,azaz Koszovó elismerését, ENSZ-tagságát és a Szerbiai Önkormányzatok Közösségének  (ZSO) kötelező megalakítását.

A 2013-as Brüsszeli Megállapodás értelmében meg kell alakítani a ZSO-t, amit Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti továbbra is ellenez. Az USA eközben arra figyelmezteti Koszovót, hogy ha a jelenlegi koszovói kormány nem hozza létre a ZSO-t, akkor „alternatív partnerek” után néznek.