Újra erősödnek az Ukrajna elleni orosz támadások, és Izraelben is fellángolt az erőszak. Scholz Latin-Amerikába utazott kereskedni, a Hradzsinból pedig kiköltözhet a populizmus. Orbán mondolata Magyarország EU-tagságáról napvilágot látott amerikai „szövetségesének” konzervatív lapjában – de annyira őszintére sikeredett, hogy azonnal vissza is kellett vonni. Mi viszont nem vonjuk vissza, hogy ezen a héten is átlapoztuk a világsajtót New Yorktól Budapesten át Sanghajig, valamint Rigától Varsón át Tel Avivig.
Erősödő orosz támadások
A New York-i Wall Street Journal című konzervatív napilap az orosz agresszió kapcsán felteszi a kérdést, hogy szállítson-e az Egyesült Államok hamarosan vadászgépeket is Ukrajnának:
„Biden elnök azt mondta, az Egyesült Államok nem küld F-16-os vadászgépeket Ukrajnának. De ez nem jelent mást, mint azt, hogy később újra felvethető. Putyin egy hosszabb háborúra mozgósítja Oroszországot. Ezért fontos, hogy Ukrajna minél gyorsabban jusson több segélyhez, hogy még ebben az évben kiszorítsa az oroszokat Ukrajna legtöbb vagy összes területéről. A Fehér Ház többre képes – most nagy hatótávolságú rakéták, majd a lehető leghamarabb vadászgépek szállításával.”
A londoni Financial Times című konzervatív-liberális napilap figyelmezteti a nyugati országokat, hogy eleget fektessenek be saját védelmi képességeikbe:
„Az USA és európai szövetségesei elismerésre méltó módon látták el Ukrajnát fegyverekkel és lőszerekkel. Ez azonban azt jelenti, hogy a hazai készletek riasztó ütemben ürülnek ki. A védelmi ipar képességei ma már a nemzetközi rendet és a globális kereskedelmi rendszert megalapozó biztonság alapvető elemei. Ezeknek a képességeknek a fenntartása az agresszió visszaszorításának eszköze is. Ez egy üzenet Moszkvának – és Pekingnek –, hogy Ukrajna szövetségesei komolyan veszik ezt az ügyet.”
Folytatódik a terror Jeruzsálemben
A múlt heti két jeruzsálemi terrortámadást 21 és 13 éves palesztinok követték el. A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított angol nyelvű közép-jobboldali konzervatív napilap ennek okát a palesztin oktatási rendszerben látja:
„A legutóbbi terrorhullám megmutatta, hogy az oktatás és a propaganda milyen mértékben szítja a gyűlöletet. Régóta ismert, hogy a palesztin tankönyvek arra tanítják a gyerekeket, hogy váljanak mártírokká és démonizálják Izraelt. Ezért valóban csoda, hogy a palesztinok túlnyomó többsége, akik ebben az oktatási rendszerben nőttek fel, nem hajt végre ilyen támadásokat. Az ezeket a tankönyveket finanszírozó külföldi intézményeknek felelősségre kell vonniuk a palesztin hatóságokat. Ellenkező esetben sokkal több 13 éves terrorista lő majd ártatlan izraeliekre.”
Az Al-Quds című palesztin napilap viszont egészen más véleményen van:
„Valójában a külföldi országoknak el kellene ítélniük Izraelt, ezt a megszálló államot, különösen annak jelenlegi rasszista és jobboldali kormányát. Ehelyett a világ legtöbb országa becsapja a palesztinokat, az agresszió áldozatait, és szégyentelenül kiáll a megszálló mellett. Pedig amit Izrael tesz, az az egész régiót felrobbanthatja, ami globális fenyegetést jelentene. A világnak megoldást kell találnia erre a problémára, mielőtt még túl késő lenne.”
Közel-keleti békemisszión járt az amerikai külügyminiszter, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Az amerikai külügyminiszter Netanjahut és Abbászt is arról győzködte, hogy nyugtassák le a kedélyeket, ám ez nem csak a két vezetőn múlik. A felmérések azt mutatják, hogy az izraeli zsidók és a palesztinok egyszerűen nem bíznak egymásban.
[…] Blinken vizitje során azt hangoztatta, hogy Washington továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás mellett, és azt tekinti egyetlen esélynek az évtizedek óta tartó véres konfliktus rendezésére. Netanjahu, akinek szövetségesei nyíltan ellenzik a palesztin állam létrejöttét, nem reagált az ezzel kapcsolatos felvetésre, Abbász viszont megragadta a lehetőséget, hogy rámutasson: az izraeli kormány aláássa a kétállami megoldást, és ezért azt terheli a felelősség a mostani eseményekért. Csakhogy a helyzet ennél bonyolultabb, az izraeliek és a palesztinok kölcsönösen hozzájárultak a helyzet eszkalálódásához.
A jelenlegi erőszakspirál a tavaly tavaszi terrorhullámra vezethető vissza, melynek során magányos farkasként azonosított palesztin merénylők követtek el támadásokat izraeliek ellen. Túlnyomórészt szélsőséges fiatalokról volt szó, akiknek radikalizációjához a zátonyra futott békefolyamat is hozzájárult. A merényletekre válaszul az izraeli biztonsági erők rendszeres és nem ritkán civilek életét is követelő rajtaütéseket hajtottak végre Ciszjordániában, elsősorban a radikalizáció gócpontjává vált Dzsenínben, annak menekülttáborában, illetve Nablúszban razziáztak, amely heves ellenreakciókat váltott ki palesztin részről. Ez a dinamika az elmúlt napokban is visszaköszönt.”
Új szelek a Hradzsinban
A rigai Neatkariga Rita Avize című nacionalista napilap így kommentálja a cseh elnökválasztás eredményét:
„A nyugatbarát nyugalmazott hadseregtábornok, Petr Pavel meggyőző győzelmet aratott a populista Andrej Babiš felett a szavazás második fordulójában. Pavel nem hagy kétséget afelől, hogy Csehország jövője az EU-hoz és a NATO-hoz kötődik. A külpolitikai irányvonalat ugyan a kormány határozza meg, de különböző nemzetközi fórumokon az elnök képviseli Csehországot. Az elmúlt tíz évben pedig nem egyszer az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy Zeman elnök mást mondott, mint a kormányfő. Miután Pavel március 9-én hivatalba lép, ilyesmi többé nem fordulhat elő.”
A prágai Lidove Noviny című konzervatív napilap felhívja a figyelmet arra, hogy a populista Babiš a vereség után is folytatni akarja politikai pályafutását:
„Mit fog kitalálni ezután a milliárdos? Úgy tűnik, az ellenzéki politikus a visszatérést tervezi a miniszterelnöki posztra. Talán ez a szándék volt az egyik oka annak, hogy egyáltalán részt vett az elnökválasztáson. Babiš állandó választási kampányokat folytat, és azokat a választókat veszi célba, akik félnek a jövőtől és a háborútól.”
„A csehek nem hagyták magukat megtéveszteni Babiš volt miniszterelnök pacifista retorikája által” – írja a varsói Rzeczpospolita című konzervatív napilap és így folytatja:
„Egy televíziós vitában Babiš azt mondta, nem lenne hajlandó cseh csapatokat küldeni a NATO-szövetségesek, például Lengyelország védelmére, ha Oroszország megtámadná őket. Pavel tábornok viszont úgy mutatkozott be, mint aki helyre akarja állítani a »méltóságot és becsületet«. A mi szempontunkból az a legfontosabb, hogy mire eldől a keleti háború menete, a híres ukránbarát tábornok legyen a cseh elnök.”
Scholz Dél-Amerikában
Olaf Scholz német kancellár Dél-Amerikában keres gazdasági partnereket az oországa és az EU részére Oroszország – és Kína – ellen. Ezért egy üzleti delegáció is vele utazik, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Chile a világ legnagyobb rézszállítója, Argentína földgázt termel, és mindkét országban van lítium, amely nagyon fontos az elektromos autók és a mobiltelefon-akkumulátorok gyártásásra. Kína ezt már rég felismerte, és a régió fontos szereplője lett. A réz és a lítium bányászatát azonban különösen szennyezőnek tartják. Németország igyekszik partnerként felajánlani segítségét a bányászat korszerűsítéséhez, és így akar beszállni az üzletbe. A kancellária tisztában van azzal, hogy a bontás piszkos munkáját valószínűleg túl sokáig bízták másokra, hogy ne szennyezzék saját környezetüket. Ez a feladat a kínaiakra volt bízva. Ez azonban már nem mehet így tovább. Németország most azzal is vonzó partnerré kíván válni, hogy nemcsak exportálni akarja a nyersanyagokat, hanem maga akarja finomítani és feldolgozni is azokat, ahogy ezt eddig Kína tette. A németek szerint az értékteremtés további szakaszai inkább ezekben az országokban maradjanak. Scholz a műveleteket az »országra nézve jótékony hatásúnak« nevezte. És anélkül, hogy Kínát közvetlenül megemlítette volna: ez nem lehet olyan politika, »amely csak azon országok érdekeit szolgálja, amelyek maguk akarják feldolgozni a nyersanyagokat« – mondta”.
Scholz dél-amerikai útját a pekingi Xinjing Bao című napilap ezzel szembenígy kommentálta:
„A német fél azt állítja, hogy Scholz utazásának elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok kialakítását kell szolgálnia olyan országokkal, mint Argentína, Chile és Brazília, hogy csökkentsék a Kínától való gazdasági függőségüket. Ez érthetetlen és egyben tiszta vágyálom. Bizony, a németek aggódnak a dél-amerikai országok lítium-lelőhelyei miatt. Kína azonban már folytatott tárgyalásokat ott, és hamarosan egy szerződést is alá fog írni a lítium vásárlásáról. A dél-amerikai országok és Németország, valamint az Európai Unió közötti tárgyalásokat pedig még csak ez után kell majd elkezdeni.”
Huxit, vagy Magyarország mégis marad az Unióban?
Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a világsajtó Orbán Viktor nyilatkozata után, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Orbán újabb nyilatkozata nagy kavarodást okozott Magyarországon, mert az ország EU-tagságára vonatkozott. A kormányfő, a Fidesz nemzeti-konzervatív párt elnöke, az Európai Tanács többi tagja és országa közötti, egyre erősödő elidegenedésről beszélt, és utalt az LMBTQ [leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, heteroszexuális], a föderalizmus és a migráció kérdéseire. Azt is állította, hogy már hozzászokott a bűnbak szerepéhez. Egy résztvevőnek arra a kérdésére, hogy Magyarország akar-e az EU-ban maradni, Orbán »határozott nem«-mel válaszolt. De hozzátette, hogy Magyarországnak nincs más választása, hiszen exportjának 85 százaléka az EU-ba irányul.
Az ellenzéki politikusok és a média ez után bírálták Orbánt az EU-ból való kilépési tervek feltárása miatt. A kormány pedig hazugságnak nevezte az állításokat. Orbán uniós tagsággal kapcsolatos álláspontja közismert – mondta Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár. Nincs más választás, az EU- tagság nemzeti érdek. Rod Dreher, a cikk szerzője ezután kijavította a címet és a megfogalmazást. A beszélgetés résztvevői arról számolnak be, írta, hogy Orbán »Határozott nem!« válasza csupán ironikus volt, ahogy az a következőkből ki is derült. Az epizód annyiban figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány és az ellenzék is tisztában van a Huxit-kérdés belpolitikai robbanékonyságával. Az EU-tagság a kormány minden Brüsszelt kritizáló kampánya ellenére nagy tetszést aratott a lakosság körében.”
Az amerikai újságíró szerint Orbán Viktor csak viccelt azzal, hogy kiléptetné Magyarországot az EU-ból. Egyre fordulatosabb az utóélete annak Karmelita kolostorban tartott háttérbeszélgetésnek, amelyen Orbán Viktor kormányfő külföldi újságírókat látott vendégül, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Csak viccelt Orbán Viktor, amikor a »Határozott nem!« választ adta arra a kérdésre, hogy maradna-e az Európai Unióban – derül ki abból a levélből, amelyet a Népszava kérésére küldött Rod Dreher. Az amerikai újságíró az American Conservative magazinnál működő blogjában számolt be arról a háttérbeszélgetésről, amelyre a magyar miniszterelnök csütörtökön ült le 15 olyan külföldi újságíróval, akik részt vettek a fideszes káderképző, a Mathias Corvinus Collegium legutóbbi médiakonferenciáján. Bár a bejegyzésében eredetileg szerepelt az ominózus miniszterelnöki válasz, azután, hogy a magyar sajtó pénteken felkapta, Rod Dreher átírta a szöveget, amelyben már csak az áll, hogy Orbán Viktor számára »fájdalmas« a magyar EU-tagság.”
[Mi pedig tegyük hozzá, hogy a szóban forgó Rod Dreher nem egy véletlen látogató Budapesten, hanem ő az Orbán-kormány meghívására és ösztöndíjával (saját szavaival) „önkéntes száműzetésbe” érkezett Magyarországra hosszabb távon letelepedni. Mivel a magyar kormánysajtó minden ellenzékinek felrója szülei, sőt nagyszülei múltját, talán Dreher esetében sem mellékes megemlíteni, hogy az apja a Ku Klux Klan tagja volt. – A szerk. megj.]
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
