Szóljon hozzá(nk)! című rovatunkban olvasói bejelentésekre, témajavaslatokra reagálunk. Egy moholi olvasónk jelezte, hogy a faluban komoly problémát okoznak az elszabadult, kóborló ebek, amelyek a járókelőkre támadnak, valamint az idősek és a gyerekek egyaránt félnek tőlük. Nem Mohol az egyetlen település, ahol a kóborkutyákra panaszkodnak a téli időszakban, hiszen Zentán és környékén, valamint Csantavéren is komoly probléma a kutya-kérdés.
– Nem véletlen, hogy a téli időszakban megszaporodik a kutyák száma az utcákon – mondta Pető Beáta kutyakiképző, aki szerint egyrészt a régi berögződés szerint a tél a kötelező oltás időszaka, ilyenkor sokan megszabadulnak házi kedvencüktől, mivel plusz költségnek élik meg az oltást, valamint az ivarzási időszak is ilyenkor esedékes, ami miatt sok eb magától megindul csatangolni.
– Amikor falkába verődnek, az okozhat problémát, hiszen ilyenkor már elkezdhetnek területet vagy éppen ivarzó szukát védeni, és agresszíven viselkedni. Ha látjuk, hogy a kutya megfeszített testtartásban áll, merev lábakkal, farokkal, felálló fülekkel esetleg morog, vicsorít, ugat, a legjobb elkerülni, ne fenyegessük, nyugodt lassú mozgással hátráljunk. Semmiképp ne konfrontálódjunk vele. Ha viszont a kutya barátságosan közelít, csóválja a farkát és meg tudjuk fogni, akkor a legközelebbi állatorvoshoz vihetjük be chip- ellenőrzésre. Ha van benne microchip, akkor annak adatai alapján a kutya könnyen hazajuttatható. Amikor kóbor kutyát látnak sokaknak az első teendőjük, hogy az állatvédőket, menhelyeket hívják, azonban állandó probléma, hogy a menhelyeknek már nincs kapacitásuk, illetve anyagi hátterük ennyi kutyát befogadni. Ráadásul nincsennek meg a megfelelő eszközeik arra, hogy az esetlegesen agresszív kutyát befogják, ilyenkor az önkormányzatot lehet értesíteni, ők pedig a kikindai zoo higiéniát tudják hívni – fejtette ki Pető Beáta, aki azt is elmondta, hogy nálunk jellemző, hogy felelőtlenül bánunk házi kedvenceinkkel.
Van, aki azért csapja ki kutyáját, mert plusz költség, és akad, aki költözés miatt hagyja hátra, esetleg a nevelés hiánya miatt problémássá vált kutyától szabadulnak meg ilyen módon. Sokszor azonban az is előfordul, hogy a kutya elszökik, és annak ellenére, hogy kötelező, mégsem rendelkezik microchippel, így nem azonosítható.
Egyre több helyen okoz gondot az, hogy a kóbor kutyák falkákba verődve a lakosokra támadnak. Pető Beáta elmondta, hogy a kutya agresszív viselkedésének több oka is lehet, elsősorban lehet egészségügyi probléma, lehet ösztönös viselkedés, mint például egy kölykeit védő szukánál, de lehet a szocializáció és nevelés hiánya, felgyülemlő feszültség levezetése, és sokszor sajnos rossz tapasztalatok, a bizalom elvesztése is vezethet agresszióhoz.
– Többször hallunk arról, hogy valaki rosszul bánik a kedvencével. A kommunális rendőrség felé azon esetek is jelezhetőek, ha az állatot nem az állatjólléti törvényeknek megfelelően tartják, ugyanis ők tudják ezt ellenőrizni. Az állatvédők rendőri kíséret nélkül nem léphetnek be magánterületre, illetve nem kobozhatnak el magánterületen lévő állatot – emelte ki Pető Beáta, a Lajka állat- és természetbarátok egyesületének tagja.
Csantavéren is komoly problémát okoznak a kóbor ebek, legutóbb egy lakosra támadt rá mintegy tizennégy kóbor állat. Az idős hölgyet egy helyi roma lakos mentette meg. A helyiek nagyon elégedetlenek, hiszen míg Zentán néha járnak a sintérek, Csantavéren sosem jelennek meg, azonban a kóbor ebek már a falu egész területén, sőt még a szomszédos Meggyesen (Visnyevác) és Zentaörsön (Bačko Dusanovo) is elterjedtek. Különösen problémás ez, hiszen Csantavéren a falu egész területéről járnak a lakosok be a központba, a gyermekek az iskolába, és a kutyák a kerékpárosokat és a gyerekeket terrorizálják. A falu egyik lakója Kiss Zsolt Béla, aki aktívan részt vett a legutóbbi alkalmon, amikor befogtak pár kutyát a Szabad Magyar Szónak elmondta, hogy hiába jelzik a vezetőség felé, nem történik semmi.
– Nem szeretnék politizálni, de a vezetőségünk nem tesz semmit. Amikor legutóbb megtámadták az idős hölgyet a kutyák, akkor kijött a kommunális rendőrség két munkatársa, az állatbefogó központ igazgatónője, és annak két munkatársa egy furgonnal, azonban a falu vezetőségét senki nem képviselte. Így én jelentem meg, bár én nem vagyok vezetőségi tag. Akkor a helyszínen, a helyi roma telepen mintegy tizennégy kutyát láttunk, amelyeknek a marmagassága akár egy méter is lehetett. Ezekből befogtak nagyjából hetet, főleg a nőstényeket – közölte Kiss Zsolt Béla, aki hozzátette, az állatbefogó központ igazgatónője elmondta, hogy azért kell a nőstényeket befogni, mert a kutya roppant szapora állat, és húsz kutyából hamar száz lehet.
– Az összes kutyát azonban nem tudták befogni, ugyanis az igazgatónő szavaiból kiderült, egyszerűen nincs erre hely. Sok mindenre jut pénz, erre is kellene, de az emberek nem gondolják úgy, hogy ez nagy probléma. Egyedül akkor derül erre fény, amikor már megtörténik a baj – mondta Kiss Zsolt Béla, aki kiemelte, a helyi közösség hívhatja a kommunális rendőrséget, de ezen kívül minden polgár jelentheti nekik a problémát, a kommunális rendőröknek pedig a befogó központot kell értesíteniük. Csantavér tele van hordákba verődött kutyákkal, sokan kicsapják kedvencüket, rengeteg a gazdátlan eb.
Míg Zentán időről időre megjelennek a sintérek, Csantavéren a legutóbbi eset óta nem jött senki, hogy begyűjtse a kutyákat, pedig bejelentés biztos, hogy van – tette hozzá Kiss Zsolt Béla.
Mi a helyzet a menhelyeken?
Szabadka központjában alig lehet kóborkutyákat látni, ami nem jelenti azt, hogy a városban egyáltalán ne lennének gazdi nélküli állatok. Az utóbbi időben lakossági bejelentés alapján főként a Harcosok Sorakozója Lakótelepen látni valamennyit, a polgárok a közösségi oldalakon több alkalommal is megosztanak erről hírt.
Nikola Jovičić, a szabadka Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat illetékese a Szabad Magyar Szónak elmondta, hogy Szabadka példaként szolgálhat, ami a kóborállatok kezelését illeti, de ez nem jelenti azt, hogy az utcákon ne lennének kóbor kutyák
– Vannak kóborkutyák Szabadka utcáin, de hogy pontosan mennyi, nem lehet tudni. Jelenleg a városi Befogadóközpontban, vagyis Kutya- és macskamenhelyen 287 kutyáról gondoskodunk. Szabadka valóban példaként szolgálhat az országban, ami a zoohigiéniát illeti, amit teljes mértékben az állatok jólétéről szóló törvénnyel összhangban végzünk – magyarázta Nikola Jovičić.
A menhelyről évente mintegy 70-80 kutyát fogadnak örökbe. A folyamat ingyenes és egyszerű, minden örökbefogadott kutya oltott, ivartalanított és chippel ellátott.
A kóborkutyák azonban a külvárosi településeken még nagyobb gondot okoznak. A Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat nemcsak a város, hanem a hozzá tartozó falvak területén is illetékes a kóbor állatok begyűjtésében. Így van ez Csantavér esetében is, ahol az utóbbi időben különösen sok gondot okoznak a gazdátlan állatok.
– A kóborkutyák esetében a legnagyobb problémát a felelőtlen állattartás okozza. Amennyiben felelősen tartanák ezeket az állatokat, megszűnne a kóborkutyák problémája is. Néhány hónappal ezelőtt a kommunális felügyelősséggel és kommunális rendőrséggel közösen mentünk ki a terepre, és Csantavér határából öt kóborkutyát fogtunk be és szállítottunk a menhelyre – magyarázta Jovičić.
A kóbor kutyák problémája évről évre a kívánságlisták élén szerepel
Óbecsén már több éve annak, hogy decemberben a község helyi közösségeinek a polgárai javaslatokat tehetnek arra: milyen gond megoldására fordítson az önkormányzat 50 millió dinárt a községi költségvetésből. A kóbor kutyák problémája évről évre a kívánságlisták élén szerepel szinte minden helyi közösségben. Az önkormányzat végül úgy gondolta csillapítani a kedélyeket, hogy a gyepmesterek tavaly óta intenzívebben fogják be és viszik a menhelyre a kutyákat, októberben pedig ingyenes ivartalanítási akciót hirdettek – ez alatt az egy hónap alatt nagyjából 70 kutyát ivartalanítottak az önkormányzat terhére.
– Amikor 2007-ben átvettük a menhelyet a korábbi tulajdonostól, 180 kutya befogadására volt alkalmas. A bővítés után jelenleg közel 400 kutya vár itt a sorsára, holott az ideális létszám 280 lenne. A menhelyi kutyákról két személy visel gondot a menhelyen, és két gyepmesterünk is van. Egyre több a kidobott kutya, mi havonta 25-30 ebet fogunk be az utcákon, és ezeket az állatokat mi folyamatosan ivartalanítjuk. Januárban és februárban általában több a kóbor kutya: ilyenkor az embereknek kevesebb pénzük van az etetésükre, de a párzási időszak, valamint a petárdázások és tűzijátékok miatt is elszöknek. A befogott kutyák fele rendelkezik chippel, de a tulajdonosok java része nem hajlandó hazavinni az állatát. Az utcára került kutyák tulajdonosait mi eddig nem büntettük meg – nyilatkozta érdeklődésünkre Jovan Ječanski, az óbecsei kutyamenhely fenntartásával megbízott Komunalac Közvállalat megbízott igazgatója. Elmondása szerint a menhelyről történő örökbefogadást még mindig kevesen választják, pedig a menhelyről is lehet gondozott és egészséges kutyát hazavinni.
A legtöbb kóbor kutya tavaly Bácsföldvárról és Radičevićről került be a menhelyre, amely messze a kapacitásai fölötti létszámban gondoskodik a befogott kutyákról. Mivel az önkormányzat a jóval kisebb tavalyi létszám alapján biztosított pénzt a kutyák ellátásra, a közvállalat állatvédő szervezetek és magánszemélyek kizárólag természetbeni adományainak a segítségével tud elég élelmet biztosítani a gazdátlan ebeknek – az ő támogatásukra folyamatosan nagy szüksége van a fenntartónak.
Az egyik helyi állatvédő egyesület kezdeményezésére az önkormányzat egy munkacsoport megalakítását tervezi, amelynek a tagjai kidolgoznák azt a stratégiát, mely egy a kutyatartókról és kutyáikról összeállított nyilvántartással, a chipelések ellenőrzésével, az ivartalanítás támogatásával, az örökbefogadás népszerűsítésével komoly változásokat tudna eredményezni a felelős kutyatartásban.
Bízunk benne, hogy azokon a településeken, ahol problémát okoznak a kóbor kutyák, a felelős személyek rövid időn belül igyekeznek majd megoldást találni a problémára.
Amennyiben Ön is szeretne felénk jelezni egy olyan esetet, amelyet megoldatlannak vagy aggasztónak talál, úgy küldjön nekünk – akár névtelenül is üzenetet!
A cikk elkészítését a Media Innovation Europe program által az International Press Institute támogatta.
