Tavalyelőtt, vagyis 2021-ben az ország lakosságának leggazdagabb húsz százaléka 5,9-szer több jövedelemmel rendelkezett, mint a legszegényebb húsz százalék. A jövedelemeloszlás egyenlőtlenségének mérőszáma a lakosság leggazdagabb 20 százalékának összjövedelmének és a lakosság legszegényebb 20 százalékának összjövedelmének arányát jelenti – derül ki a Pénzügyminisztérium 2023-2025 közötti időszakra szóló gazdasági reformprogramjából. A 2021-es évre vonatkozó összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy Szerbiában nagy a jövedelemeloszlási egyenlőtlenség – írja a Nova Ekonomija.

A szegénységi küszöb alatti lakosság szociális juttatásainak javítása és a források újraelosztása évek óta kihívást jelent – áll a programban. Mint írják, több olyan lehetőséget is mérlegeltek, amelyek hozzájárulnak a pénzbeli szociális segély emeléséhez, de úgy ítélik meg, hogy meg kell várni a szociális kártyáról szóló törvény végrehajtásának, és az esetleges megtakarítások hatásait.

Emlékeztetőül, a Szociális Kártyáról szóló törvény végrehajtása áprilisban vette kezdetét, és ekkor kezdte meg működését a Szociális Kártya-nyilvántartás is, amely egyesíti az összes szükséges állami hatóság adatbázisát, ami lehetővé teszi a szociális juttatások jobb ellenőrzését és a pénzek igazságosabb elosztását a szociálisan leginkább veszélyeztetett lakosok számára.

A szociális kártya-nyilvántartás alkalmazásának hatáselemzésére 2023 elején kerül sor.

2021-ben Szerbiában 21,2 százalék volt a szegénységi kockázati ráta, a szegénység kockázatának pedig leginkább a 18 és 24 év közöttiek voltak kitéve.

Az átlagos minimális fogyasztói kosár 2021-ben egy háromtagú háztartásban 39 623,18 dinár volt, míg egy háromtagú háztartás szegénységi kockázati küszöbe 43 315 dinár volt. Ugyanakkor egy háromtagú család szociális segélyének összege 17 244 dinárt tett ki, ami kevesebb, mint a fele az átlagos fogyasztói kosár összegének, és a szegénységi kockázati küszöbnek.

A 2023-2025 közötti időszakra szóló Gazdasági Reform Programot (ERP) 2023. január 31-én nyújtották be az Európai Bizottsághoz. A program kiemelt kihívásokként kezeli a foglalkoztatás növelését, különösen a fiatalok, a nők és a kiszolgáltatott csoportok körében, a kedvezőbb üzleti környezet megteremtését a beruházások számára, valamint az energiaszektor zöldítését és az energiapiac teljes megnyitását.

Szerbia EU-tagjelölt országként évente készít ERP jelentést a következő hároméves időszakra, melynek kidolgozásában a Pénzügyminisztérium, a Köztársasági Közpolitikai Titkárság, a Szerb Nemzeti Bank, valamint az ERP kidolgozásával és végrehajtásának nyomon követésével foglalkozó munkacsoport tagjai vesznek részt.