A bejelentések ellenére, miszerint már az év első felében három, illetve hat hónappal meghosszabbítják a szülési szabadságot azoknak, akik az első illetve második gyermeküket várják, úgy tűnik a közeljövőben nem lesz semmi.
Az N1 kérdésére, miszerint mikor várható a módosítás a minisztérium csak annyit válaszolt, hogy a munkacsoport, amely a gyermekes családok anyagi támogatásáról szóló törvény módosításával foglalkozik, egyelőre vizsgálja a beérkezett javaslatokat.
A szülési szabadság meghosszabbítását egyébként Aleksandar Vučić elnök is emlegette két nappal szilveszter előtt. Ezt követően Darija Kisić illetékes miniszter a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy az első gyermek születésekor 12 helyett 15, a második gyermek után pedig 18 hónapot lehetne szabadságon a nő és ezt a változást már 2023 első felében bevezetik.
A Večernje novosti viszont február 3-án arról írt, hogy a törvénymódosítás csak júniusban kerül majd a parlament elé, az új szabályok pedig az év második felétúl lehetnek érvényesek.
Tatjana Macura, a Mame su zakon Egyesület elnöke az N1-nek kiemelte, különbséget kell tenni a szülési szabadság és a gyermekgondozási távollét között. Előbbit a szülés előtt legelőbb 45, legkésőbb 28 nappal meg kell nyitni. Ez a szabadság 3 hónapig érvényes, ezt követően pedig megkezdődik a gyermekgondozási szabadság, ami 365 napig tarthat a szülési szabadság megkezdésétől számítva. A szülési szabadságra csak a nő jogosult, a gyermekgondozási távollétet viszont az édesapa is igénybe veheti.
A nő egyébként a szülési szabadság alatt nem kaphat az országos minimálbértől alacsonyabb bért – ezt követően kaphat kevesebbet is, attól függően határozzák meg a járandóságát, hogy a szülési szabadság előtti 18 hónapban mennyi volt az átlagbére. Ezért előfordulhat, hogy egy-egy édesanya párezer dinárnyi juttatást kap a szabadsága alatt.
Az egyesület elnöke felteszi a kérdést, hogy az állam melyik szabadságot szeretné meghosszabbítani? Amennyiben a szülésit, akkor az költség lesz az államnak.
Az államelnök és a miniszter is kiemelte, amikor a hosszabbításról beszélt, hogy a módosítás további 8,4 milliárd dináros többletköltséget jelent az államkassza számára.