A szerb kormány feloldotta bizonyos sertéshúsfélék és a csirkehús árkorlátját. A fogyasztók attól tartanak, hogy ez újabb áremelkedéshez vezet, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara (PKS) Állattenyésztési Egyesülete eközben pedig azt állítja, hogy ez nem reális, és nem lesz áremelés – írta az Euronews Serbia.

A szerb kormány több mint fél éve szabta meg utoljára a kicsontozott sertéscomb, lapocka, csontos sertés-nyak, csontos karaj és a csirke árát, de úgy fest, eljött az idő, hogy a piac újra szabályozza az árakat. Az árplafon február 9-i feloldása egyelőre nem volt hatással a fogyasztók pénztárcájára.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy drágulás lesz, mert a piac mindent szabályoz. Mindig emlékeztetem a kereskedőket, hogy a hús ára nem lehet ugyanaz az a friss hús és a három napos hús esetében. Ami friss, ami aznap lett levágva, legyen drágább. Második, harmadik napon olcsóbb legyen. Ez nyugaton így van

– mondja Goran Popović, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke.

PKS: Nem lesz áremelés

A Szerbiai Kereskedelmi Kamara azt állítja, hogy nem emelkedik a sertéshús és a csirke ára, és a polgá-roknak nem kell aggódniuk. A legutóbbi árkorlátozás értelmében tehát az egész csirke ára nem haladhatja meg a 319 dináros, a csontozott sertéscombé pedig a 750 dináros kilónkénti árat. Nenad Budimović, a PKS Állattenyésztési Egyesületének titkára elmagyarázta az Euronews Serbia-nak, hogy miért nem emelkedik a sertéshús ára.

Csökkent a sertéshús-fogyasztás, az emberek kevesebb disznóhúst esznek mostanság. Az áremelés bizto-san nem vezetne magasabb fogyasztáshoz, nem lenne pozitív hatása a gazdaságra. A lényeg a fogyasztás beindítása és a termelés növelése

– mondta Budimović. Hozzátette, az árszabályozás eredményes volt, lehetővé tette a normál ellátást, rendszeresítette a termelést és ez kifizetődővé vált a termelők, vágóhidak és a kereskedők számára is.

Mit várnának el a gazdák?

Budimović kijelentette, hogy kulcsfontosságú, hogy az állami támogatásokat időben kifizessék a gazdák szá-mára.

Az időben történő kifizetés azt jelenti, hogy a gazdák időben el tudják kezdeni a tavaszi munkákat. Az állattenyésztés akkor nyereséges, ha a gazda saját maga meg tudja termelni a takarmányt – magyarázta Budimović. Kiemelte, elengedhetetlen lépés lenne az állam részéről a mezőgazdasági alap növelése, hiszen a kisgazda-ságok szinte tönkrementek, és a polgárok egyre többször importált húst kénytelenek az asztalra tenni.