Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott hagyományos évértékelő beszédében.

A magyar miniszterelnök népes hallgatósága körében több ízben bírálta az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, hangsúlyozta, hogy a „béketáborhoz” tartozik, hogy szerinte a nyugati világ hibát követ el, amikor felfegyverzi a megtámadott Ukrajnát, kiemelte, hoy Magyarország nem változtat külpolitikáján, egyformán a kapcsolatok fenntartására törekszik a Nyugattal és Oroszországgal egyaránt, illetve, hogy az országot igyekszik kívül tartani a „blokkosodáson”.

Beszédének elején Orbán méltatta és köszöntötte a földrengés utáni törökországi mentés magyar résztvevőit.

A magyar kormányfő beszélt arról, hogy 2010 óta milyen változások zajlottak le a magyar gazdaságban, amelyben „mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását”.

Visszatekintett a tavalyi parlamenti választásokra, amikor pártja, a Fidesz ismételten kétharmados parlamenti többséget szerzett, majd rámutatott, hogy ezt az egyesült ellenzék ellenében sikerült elérnie, ami szerinte nem a szerencsén múlott.

Orbán ezt követően a tavalyi évet a rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebbnek ítélte, mondván, hogy a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is.

Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni. „Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció” – mondta Orbán, aki szerint mindenképpen ki kell maradni az orosz-ukrán háborúból, mert szerinte erkölcsileg „csak ez a helyes lépés”.

Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni – jelentette ki, azt azonban nem részletezte, hogy ennek a tűzszünetnek hogyan kellene bekövetkeznie.

„A stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal” – hangsúlyozta.

Orbán leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, amely túlságosan a nyugati világ keleti szélén van ahhoz, hogy lemondhasson erről a tagságról. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, a NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot.

Orbán ezt követően hosszan bírálta az Európai Unió Oroszországgal szemben alkalmazott szankciós politikáját, majd leküzdendő nehézségként beszélt az egyre növekvő inflációról, illetve számos gazdaságfejlesztési ígéretet tett.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2023. február 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd