Felesleges tovább halogatni a dohányzás teljes tilalmának bevezetését minden zárt közterületen és munkahelyen – véli a Szerbiai Gyermekorvosok Egyesülete.

Az egyesület úgy értékeli, hogy az elavult jogi keret és a túlzott tolerancia a dohánytermékek nyilvános helyeken történő fogyasztásával kapcsolatban komoly veszélyt jelent a teljes lakosság egészségére – mind a dohányosokra, mind a dohányfüstnek közvetve kitett személyekre, beleértve a gyerekeket is – írja a 021.rs.

„Az a tény, hogy Szerbiában még nem vezették be a dohányzás teljes tilalmát minden zárt közösségi létesítményben, és hogy ez heves vitákat szít, hazánkat azon kevés országok közé sorolja, amelyek továbbra is halogatják a törvényi változtatást azon közegészségügyi ajánlások és az egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére is, amelyek azt mutatják, hogy a dohánytermékek mérgező, rákkeltő összetevőket tartalmaznak, amelyek befolyásolják mind az aktív dohányosok, mind a dohánytermékek füstjét önkéntelenül belélegzők egészségét, azaz a passzív dohányosokét, akik közé szó szerint a fogantatástól kezdve sajnos a gyerekek is beletartoznak” – mondják a gyermekorvosok.

Sokakat nem zavar, ha gyerek közelében dohányoznak

„Az anyaméhben való tartózkodástól kezdve egészen a születés után, zárt terekben való tartózkodásig a gyerekek mindenütt ki vannak téve a dohányfüstnek, holott ők kevésbé tudják megválasztani, hogy milyen közegben tartózkodjanak” – mutat rá a Gyermekorvosok Egyesülete.

A szakemberek rámutattak, hogy a terhesség alatt dohányzó nőknél nagyobb arányban fordul elő koraszülés, és a halvaszületések aránya is magasabb, ráadásul ez utóbbi tekintetében Szerbia vezet a régióban. A dohányzó és dohányfüstnek kitett anyák újszülöttjei alacsonyabb testsúllyal és kevésbé fejlett tüdővel születnek, és az ilyen környezetben felnövő gyerekek hajlamosabbak az asztmára és az allergiás betegségekre is. Az asztmás gyerekekre nézve a dohányfüst a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának kockázatát is növeli, amely nagymértékben károsítja a tüdőfunkciót és átlagosan 15-25 évvel lerövidíti a várható élettartamot.

„Anélkül, hogy túl messzire mennénk a gazdaságossági számításban, hangsúlyozzuk, hogy a fentiek mindegyike, valamint a dohányzás és a dohányfüst jelenléte okozta egyéb kóros állapotok kezelése jelentős anyagi erőforrásokat igényel. A dohányzás okozta betegségek kezelésének költségei, beleértve a szövődményeket is, jelentősen meghaladják a dohánytermékek értékesítéséből származó „nyereséget”” – állítja az egyesület.

A Szerbiai Gyermekorvosok Egyesülete hangsúlyozza, hogy a gyermekek dohányfüstnek való kitettsége etikai szempontból is problémás, mivel a legkisebbek gyakran szenvednek egészségügyi károkat a felnőttek rossz döntéseinek és gyengeségeinek következtében. A szakemberek leszögezték, hogy ebben az értelemben minden modern társadalomnak és államnak kötelessége, hogy a dohányzás, mint népegészségügyi kihívás ellen minél határozottabban küzdjön.