A szakértők szerint félrevezetőek a szerbiai levegőminőség méréseinek eredményei, és nem mutatnak valós képet az ország helyzetéről. Mint mondták, a mérések hiányosságai nem csak elfedik a valós képet, de a polgárokat is félrevezetik. A Klima 101 jelentése szerint a Környezetvédelmi Ügynökség (SEPA) évente közzéteszi a levegőminőség jelentését, amelynek fontos kérdése az, hogy van, vagy nincs környezet-és légszennyezettség. A tavalyi jelentés szerint Szerbiában a mérést összesen 28 állomáson végezték el, és az eredmények alapján 28-ból 10 állomáson regisztráltak csak túlzott légszennyezettséget, amely átlagosan 25 mikrogramm/köbméter feletti PM 2.5 részecske koncentrációt jelent. A fennmaradó 18 mérőállomáson tiszta volt a levegő, azonban ha áttekintjük a felkínált értéktáblázatot, hamar világossá válhat hogy a 18 mérőállomás eredménye aligha nevezhető pozitívnak – foglalta össze a Nova Ekonomija.
Két belgrádi állomáson, amelyek állítólag nem mutatnak túlzott szennyezést, a mért érték pontosan a 25 mikrogramm/köbméter határt éri el. Ha csak egy kicsivel több szennyezés lenne az év során, akkor ez a levegő már túlzottan szennyezettnek minősülne, de mivel valamennyivel alatta van így tisztának minősül. További két mérőállomáson a koncentráció csak valamivel alacsonyabb, 23 mikrogramm köbméternél, mégis tisztának mondanák a levegőt.
– fejtették ki a szakértők. Mint hangsúlyozzák, a legalacsonyabb regisztrált éves átlagérték az egész országban mindössze 15, a PM 2,5-részecske átlagos éves koncentrációja, így ezeken a feltételezetten tiszta mérőállomásokon ez köbméterenként 21,16 mikrogramm lenne. Az éves jelentés általános értékeléséből adódó kép, miszerint 28 mérőállomásból 10 mérőállomáson észleltek túlzott szennyezést, enyhén szólva is félrevezető. Emlékeztetőül, a SEPA által kiadott minősítések szerepelnek a szerbiai levegőminőség területenkénti bontású éves összesített értékelésében is, amelyet Szerbia kormánya minden évben elfogad.
A SEPA jelentésében 3 kategóriába sorolják be a légminőséget, ezek a tiszta, mérsékelten szennyezett valamint erősen szennyezett kategóriák. Bár az elmúlt időszakban nagyobb szennyezéscsökkentő változásokat nem hajtottak végre az országban, a határértékek folyamatosan csökkenni kezdtek sőt, egyes szennyezőforrások esetében meg is szűntek, ezzel eltüntetve a mérsékelten szennyezett kategóriát.
Nagy probléma a szakértők szerint a bürokráciai tehetetlenség, amellyel a szennyezettség problémáját kezelik. A Környezetvédelmi Ügynökség előírásai alapján tiszta levegő minősítést adnak azoknak a városoknak, településeknek, ahol a levegő csak egy árnyalattal van a túlzott szennyezettség határa alatt. Amennyiben követnénk a WHO irányelveit, amely alapján látható, hogy mi minden hiányzik a rendes méréshez, úgy Szerbiában egyetlen helyen sem lenne tiszta a levegő.
