A jelek gyakran magukért beszélnek Minden életszakasznak megvannak a maga nehézségei, az idősödő generációhoz pedig türelemmel kell fordulnunk

A mentális egészség minden korban fontos. Az élethez köthető változások kapcsán pedig különösen fontos, hogy figyeljünk arra: hogy érezzük magunkat. A zentai kórház pszichológusával Vijatov Hagymás Júliával beszélgettünk az idősebb korosztályt érintő időskori krízisről, adaptációs problémákról.

– Minden életszakasznak megvan a maga sajátossága, amikor egyik szakaszból átlépünk a másikba. Ez járhat válsággal. Az időseknél, az 55-60 éveseknél ez a krízis a nyugdíjazáshoz köthető, nőknél a menopauzához, de a gyermekek kirepülése a családi fészekből szintén okozhat gubancokat. Ezen kívül ebben a korban már van, akinél az egészség is romlani kezd, testi panaszok jelentkezhetnek, ezzel is nehéz szembesülni – fejtette ki a pszichológus. Mint mondta, a panaszokat diagnosztizálva ezt alkalmazkodási zavarnak nevezzük. A különböző alkalmazkodási zavarok nem vezetnek rögtön mentális betegséghez, azonban hasonló tünetekkel jelentkezhet, mint a depresszió.

Az alkalmazkodási zavarnak több tünete is lehet, ilyen az ingerültség, álmatlanság, motiválatlanság. A tünetek hasonlóak a depresszió tüneteihez, az illető visszahúzódóvá válik, nem tud alkalmazkodni az új helyzetekhez, a környezetétől befelé fordul. Júlia elmondta, hogy nem feltétlenül komoly pszichiátriai diagnózisról kell itt beszélni, azonban a páciensnél emellett jelentkezhet a kedvetlenség, a hangulatingadozás, valamint a kapcsolatok kerülése, étvágyzavar, szorongás.

– A páciens érzékeli a tüneteket ugyan, de nem tudja mihez kötni. Segítségként fontos megértetni azt a pácienssel, hogy a tünetek átmenetiek, jóesetben élethelyzeti krízishez köthetők, ami kezelhető. Fontos, hogy ilyenkor az érintett visszataláljon az életbe, új életcélt állítson maga elé, új napirendet alakítson ki, hiszen ezt a folyamatot pont az indítja be, hogy a mindennapi, már megszokott rutinból kiesik az illető, kizökken. Ha nem is tudja, hogy ezek a panaszok miért alakultak ki, de tudatosítja, hogy jelen vannak az már a jó úton haladás.

Vijatov Hagymás Júlia: Türelemmel kell fordulnunk az idősödő szülők felé, megértetni velük azt, hogy ezzel a javukat szolgálnánk, valamint, hogy azért vannak a szakemberek, hogy segítsenek

Sokan tapasztalhatják azt is, hogy az idősödő családtag kerüli a konfrontációt, nem akarja elfogadni, hogy az élete megváltozott. A pszichológus két véglettel találkozott, mint mondta, az egyik, hogy az érintett már nagyon várja a nyugdíjazást, teljesen kiégett, míg a másik opció, hogy a páciens ezt nem akarja elfogadni, helyette húzza az időt, túlhajszolja magát, és keresi, hogy hogyan tudna esetleg tovább dolgozni, vagy még közelebb maradni a családjához.

– Ha valaki mentálisan egészséges, úgy tisztában van azzal, hogy egy ponton az élete változni fog, és érdemes néha ezzel a kérdéssel foglalkozni. Segíthet az, ha az egyén olyanokkal beszél, akik ezen a változáson már túl vannak, megélték ezt, ők el tudják látni az illetőt segítő tanácsokkal. Kihangsúlyoznám, hogy nem baj, ha az ember megéli ezt a krízist, és hagyja, hogy egy kicsit rossz legyen neki, hiszen ezt az életszakaszt is el kell gyászolni. Előre felkészülni a folyamatra nem lehet, de fontos tudni, hogy ez be fog következni, legyen szó a nyugdíjazásról, a menopauzáról vagy arról, hogy a gyerekeink kirepülnek a családi fészekből. Azonban, ha ezt tudatosítjuk, úgy a későbbiekben könnyebben vesszük az akadályokat.

Nagy kérdés az is, hogy hogyan tudnak akár a gyermekek segíteni ebben a helyzetben a szülőknek, hiszen kényes témáról van szó, a szülők pedig nem feltétlen fogadják szívesen a tanácsokat a gyermekeiktől. Arról, hogy mennyire tabu erről beszélni, és hogy hogyan lehet segíteni szintén megkérdeztük a szakembert.

– A tapasztalataim alapján ez a generáció más világban nőtt fel, és a gyakorlatban azt látom, hogy mire hozzám kerülnek, addigra már bizonyos klinikai kép, diagnózis is kialakul. Mivel ők olyan világban nőttek fel, ahol ennek nem volt hagyománya, így még ma is sokszor hallom, hogy nem fordulok pszichológushoz, pszichiáterhez, mert nem vagyok bolond. Amikor ezzel a generációval találkozom a rendelőben, itt már nem a prevencióról szól a találkozás, hanem a kialakult probléma kezeléséről. A fiatalabb generációk inkább prevenciós jelleggel fordulnak mentálhigiénés szakemberhez. Az időseknél sem tabu ez, azonban ők inkább fordulnak pszichiáterhez és kezdenek el gyógyszert szedni, mint terápiára járni. Ez sem feltétlenül baj, hiszen a gyógyszer kezeli a panaszokat, tüneteket, azonban pont a pszichoterápiás rész az, ami segítene abban, hogy máshogy lássa önmagát és a világot. Erre nem tanítottak meg bennünket – emelte ki Vijatov Hagymás Júlia. Az, hogy mennyire lehet erről otthon a szülőkkel beszélni, valamint, hogy mennyire ajánlhassuk a segítséget akár szüleinknek sok dologtól függhet. Függ attól, hogy hogyan működik a család, milyen a szülő-gyermek kapcsolat, mennyire nyitottak egymás felé és mennyire bíznak meg egymásban a családtagok.

– Türelemmel kell fordulnunk az idősödő szülők felé, megértetni velük azt, hogy ezzel a javukat szolgálnánk, valamint, hogy azért vannak a szakemberek, hogy segítsenek. Jó taktika az, ha megfordítjuk a helyzetet, és megkérdezzük, hogy ha a szülő látna minket hasonló helyzetben, akkor mit tenne. Ilyenkor ő maga mondja ki a választ saját magának.

A pszichológus és pszichiáter elérhető azok számára is, akik az állami egészségügyi rendszerben keresnek szakembereket. Ilyenkor a kezelőorvos utalja a pácienst tovább a szakemberhez.

– Sok fajta szakember van, a pszichiáter gyógyszeres terápiát ír ki, a pszichológusok pedig más-más technikával dolgoznak. Problémafüggő az, hogy nekünk mire van szükségünk, azonban a kölcsönös bizalom és szimpátia fontos, hogy kialakuljon. Kihangsúlyoznám, hogy mindenképp szakemberhez forduljunk. Az alternatív gyógymódoknak is van létjogosultsága, de óvatosan kell ezzel bánni. Olyan szakembert keressünk fel, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik. Nem baj, ha a szakember alternatív módszereket is alkalmaz, azonban egy coach vagy egy tanácsadó nincs képezve arra, hogy minden helyzetben tudjon segíteni. Nem veszélytelen dolog emberek mentális egészségével foglalkozni, ha a szakember nem jól képzett, úgy többet árthat, mint használ.