Alig néhány évvel a hidegháború lezárulása után Samuel Huntington, a politikatudomány néhai óriása megjósolta az új világrend kialakulásáért folytatandó harcot, amit a „civilizációk összecsapásának” nevezett. A harvardi professzor (egy 1992-es előadásban, egy évvel későbbi cikkében, de különösen 1996-os könyvében, ami magyarul is megjelent) nagyjából nyolc „civilizációt” különböztetett meg: a nyugatit, az ortodoxot, a konfuciánust (kínait), a japánt, az iszlámot, a hindut, az afrikait meg a latin-amerikait.

Elméletét azóta sokan sokféle szempontból bírálták, de Huntington (1927–2004) még megérte, hogy a 2001-es Amerika elleni iszlamista terrortámadásokat egyesek már az ő víziója megvalósulásaként értelmezték. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig – aki egy évtizede fenyegeti népét a Nyugat bukásával – tavaly már a trumpista tábornak is arról beszélt Texasban, hogy a migráció és a genderkérdés mellett(!) a civilizációk összecsapása a legérzékenyebb kérdés a világon:

„Legyünk őszinték: a legújabb kori történelem során a leggonoszabb dolgok olyan emberek nevéhez fűződnek, akik gyűlölték a kereszténységet. Ne féljenek kimondani ellenségeik nevét.”

Amikor ez a beszéd elhangzott, már nagyban dúlt az ukrajnai háború, amelyben nem az egyik huntingtoni „civilizáció” támadta meg a másikat, hanem ugyanannak az ortodox civilizációnak a legnagyobb hatalma próbálta meg lerohanni – a nyolc évvel korábbi álcázott hódítás után – a második legnagyobbat. Méghozzá úgy, hogy közben nemlétezőnek nevezi a másikat, határtalan kegyetlenségeket, háborús bűnöket követ el, terrorizálja azt a népet, amelyet állítólag saját részének tart.

Orbán azonban nem merte kimondani az igazi ellenség nevét. Nem azt nevezte meg Texasban, aki a 2022-es év – sőt a II. világháború utáni európai történelem – legkegyetlenebb háborúját indította el pusztán birodalmi ambícióból, hanem egy közel százéves magyar zsidót. Pedig a ma egy évvel ezelőtt beindított orosz agresszió, „a legújabb kori történelem … leggonoszabb dolgai [NEM] olyan emberek nevéhez fűződnek, akik gyűlöl[i]k a kereszténységet”, hanem annak az egy ortodox diktátornak a nevéhez, aki az ortodox pátriárkával áldatta meg hódító ortodox hadait, mielőtt megszállásra parancsolta volna őket egy másik ortodox nép ellen. Azzal az ortodox pátriárkával, akit – KGB-s múltja ellenére, netán pont amiatt – a magyar miniszterelnök mentett meg a szankcióktól.

De Orbán meg is magyarázta mindezt a kézből etetett nyugati „gondolkodóinak” idén januárban a Karmelitában: „A legtöbb remény ma az ortodoxokban van. Ők nem vitatkoznak, hanem hisznek. Mi [protestánsok és katolikusok] állandóan vitatkozunk”.

Hisznek – és háborúznak. Mint Putyin Ukrajna ellen, illetve Orbán — vehemensen vitatkozva — a Nyugat ellen.

Huntington tévedett: nem a „civilizációk” összecsapásának vagyunk tanúi, hanem A Civilizáció és a barbarizmus harcának. Amit az utóbbi indított el egy új világrendet kierőszakolni akaró hódító pályáján. Egy olyan világrend érdekében, amelyben az erősebb parancsol, a gyengébbnek pedig Hallgass és tűrj! a neve. Amelyben nem vitatkozni (értsd: megbeszélni, egyezkedni) kell – vitatkozni nem is szabad! –, hanem hinni. Hinni a KGB-pátriárkában, a KGB volt alezredesében, a nemzetek új vezérében, a majdan Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő, természetesen orosz irányítású eurázsiai birodalomban, a kínai kommunisták örökös főtitkárában – és persze a „Hunniát Pannóniával egyesítő” magyar nemzetvezetőben. Mert hogy ők tudják legjobban, hiszen „kétharmados többséggel” őket választotta a nép. (Putyint 77 százalékkal, Hszit 99-cel…)

A nép, amelyiknek nem szabad vitatkoznia. Csak hallgatnia és tűrnie.

Nos, az ilyen világ ellen harcol Ukrajna, a rég elsiratott Nyugat támogatásával. A civilizáció megőrzéséért. A barbarizmus ellen.

Oxxxymiron a berlini RAW-koncerten: RAW = Russians Against the War (Oroszok a háború ellen). Miron Janovics Fjodorov a világ legnézettebb „harci rappere”. Az ukrajnai orosz hódító háború miatt lemondta moszkvai fellépéseit: „Nem szórakoztathatlak benneteket, amikor Ukrajnára rakéták hullanak… Tudom, hogy a legtöbb orosz ember a háború ellen van. Minél többen beszélünk a valóságról, annál hamarabb véget vethetünk ennek a borzalomnak.” (Fotó: Savin/WikiCommons)