Az MTA Szegedi Területi Bizottsága (SZAB) 2023. évi közgyűlésén a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) is képviseltette magát 2023. 02. 23-én a szegedi székház dísztermében. A két szervezet között tavaly együttműködési megállapodás született, ami formálisan is szabályozza a két szomszédos regionális bizottság tudósainak szándékát, miszerint segítik egymás tevékenységét. Dr. Hohmann Judit, a SZAB alelnöke tavaly már köszöntötte Szabadkán a Tudóstalálkozó résztvevőit, most pedig dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke és dr. Lukity Tibor, a VMAT alelnöke ismerkedett meg közelebbről a szegedi testület munkájával.

Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnökének megnyitóbeszéde után Kosztolányi György akadémikus, az MTA alelnöke köszöntötte az évi közgyűlés résztvevőit.

A közgyűlés résztvevői (Fotó: Kovács-Jerney Ádám)

A gyermekgyógyász professzor beszámolt a Magyar Tudományos Akadémia időszerű témáiról, köztük az akadémikussá választás vitákkal kísért új rendszeréről, a mintegy 18.000 tagot számláló köztestületi tagság képviseleti rendszeréről, az MTA két év múlva esedékes 200 éves évfordulójáról, valamint a budapesti székház felújításáról. Szólt az akadémia függetlenségét érintő kérdésekről is, hiszen az akadémiai kutatóhálózat 4 évvel korábbi elvétele után az intézmény új súlypontok keresésére kényszerült. A testület függetlenségének erősítése céljából alakították ki az MTA Kiváló Kutatóhely minősítési rendszert és saját kutatási programokat indítottak 2022 őszén (Nemzeti Agykutató Program harmadik szakasza, a „Fenntartható fejlődés és technológiák”, illetve a „Tudomány a magyar nyelvért” című kutatási programok). Kosztolányi György MTA-alelnök hangsúlyozta, hogy az akadémia függetlenségének megőrzése és a mindenkori politikához való szükségszerű illeszkedése között keskeny a mezsgye és „e mezsgyének nem mindig látszanak világosan a veszélyes zónái”.

A köszöntők, beszámolók után Venetianer Pál akadémikus vehette át a SZAB 2023. évi Pro Scientia Életműdíját, amely Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című alkotásának kisplasztikája, nagyobb változata pedig a SZAB Székház udvarában látható.

Venetianer Pál biológus, biokémikus kutatóprofesszor, aki 1995 óta az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egyik alapítója. Magyarországon elsőként hozták létre a humán inzulint termelő baktériumtörzset.

Fő kutatási területe kezdetben a génsebészeti technikák fejlődésével lehetővé váló génizoláció,

majd a molekuláris biológus legfontosabb eszközeit jelentő enzimek felé fordult, melyekkel tetszés szerint lehet a DNS-t vágni és módosítani. A 87 éves díjazott Japánban és az USA-ban Nobel-díjas munkatársakkal dolgozhatott együtt. 1991-ben lett az európai molekuláris biológiai szervezet tagja, később alelnöke. 1992-ben az Európai Akadémia, 1993-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia is tagjai közé választotta. Elnyerte az Európai Biokémiai Társaság Ferdinand Springer-díját, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Szenvedélyesen érvel az áltudományos nézetekkel szemben, különösen a genetikailag módosított növényekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos vitákban,

2014-ben megkapta Az év ismeretterjesztő tudósa címet és ugyanebben az évben róla nevezték el Palvenetianer-nek a 313116. kisbolygót.

A közgyűlést prof. dr. Jelasity Márk, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának tudományos előadása zárta, amely arról szólt, hogy hogyan lehet a mesterséges intelligenciát megtéveszteni, „átverni”.

V.P.

Prof. Dr. Venetianer Pál átveszi a Pro Scientia Életműdíjat Prof. Dr. Kemény Lajostól. A háttérben Prof Dr. Krisztin Tibor. (Fotó: Török János)