A lakosok legnagyobb része Szerbiában a legtöbb pénzt élelmiszerre költi, miközben éppen az drágult meg legnagyobb mértékben. A polgárok életszínvonalának megóvása végett a kormány hónapról hónapra hosszabbítja az alapvető élelmiszerekre kirótt ársapkát. A gazdasági szakemberek szerint azonban emiatt még inkább megdrágulnak azok a termékek, amelyek ára nincs befagyasztva, még a fogyasztóvédelmi egyesületek és a mezőgazdasági termelők a magas árak miatt a kereskedőket hibáztatják, amiért nagy haszonkulccsal dolgoznak.

A kormány nemrég szüntette meg bizonyos sertés- és baromfihúsból készült termékek ársapkáját, azzal, hogy a kereskedők számára olyan korlátozást írt elő, hogy 10 százalékra csökkentsék az ezekre a húsokra alkalmazott haszonkulcsot. A gazdák állítása szerint viszont a tejtermékekből a kereskedők sokkal nagyobb hasznot húznak.

– Elemzéseink alapján úgy látjuk, hogy a kereskedelmi láncok kimondottan dölyfösen viselkednek. Nálunk a tejtermékeken a haszonkulcs 30 és 50 százalék között mozog, miközben az Európai Unióban 5-8 százalékos a haszonkulccsal dolgoznak. Mi pedig feltesszük a kérdést, hogy hol vannak ilyenkor a fogyasztóvédelmi egyesületek, mert ez igazán szemtelenség, hogy egy ilyen országban, ahol ennyire alacsony az életszínvonal, ennyire szemtelenül viselkedjenek és magasabb haszonkulccsal dolgozzanak, mint a fejlett országokban – hangoztatta Goran Vasić, a mačvai tejtermelők egyesületének képviselője.

Azt, hogy ki mit és hogyan dolgozik, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Tanács kellene, hogy kivizsgálja, amely néhány napja alakult meg a szerb kormány kezdeményezésére. Egyelőre ugyanis üzleti titok, hogy a kereskedők valójában mennyit is keresnek.

– Én ezt valóban nem tudom megerősíteni, viszont egy dolog a haszonkulcs, és más dolog a jövedelmezőség. Tudják, előfordulhat, hogy valaki nagy haszonkulccsal dolgozik, mégis kicsi jövedelmet valósít meg. Ha megvizsgáljuk a kereskedelmi láncok jövedelmét, az nem igazán nagy, hiszen ők is éppúgy viselik a Kelet-Európában zajló háború következményeit, mint a termelők – magyarázta Tomislav Momirović kereskedelmi miniszter.

A következményeket legvégül a vásárlók viselik. Március végéig még hatósági áras lesz az étolaj, a liszt, a cukor… Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a sertés- és baromfihús például azután sem drágult meg, hogy feloldották a hatósági árkorlátozást, sőt bizonyos esetben még olcsóbb is lett.

Momirović viszont hangsúlyozta, a polgárokat meg kell védeni.

– Ez egyáltalán nem könnyű politika, tisztában vagyunk az inflációval és az áremelkedéssel, de igyekszünk mindenekelőtt az alapvető élelmiszerek árát a polgárok számára elérhető keretek között tartani, de bizonyos termékeknél már eltöröltük a hatósági árat. Ha megteremtődnek a feltételek, akkor minden termékről eltöröljük, mert a célunk, hogy az árakat a szabad piac határozza meg, és ne kelljen azokat ellenőrizni, mivel ez Európában sehol sem járható út. Meg kell engednünk a piacnak, hogy saját maga alakítsa az árakat, mint ahogyan Európa-szerte mindenütt – húzta alá a kereskedelmi tárcavezető.