Romániai román, majd ottani magyar „forrásból” szökkent fel az amerikai hír – és a középsőre hivatkozva mi is megírtuk –, hogy „az amerikai energiaügyi minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy a Covid-19 világjárvány nagy valószínűséggel egy kínai laboratóriumban történt baleset következtében tört ki … – írja a The Wall Street Journal vasárnapi száma, amit a Maszol.ro portál idézett”.
Nos, a „hír” annyiban igaz, hogy létezik egy cikk a Wall Street Journalben (és más amerikai lapokban), meg a maszol.ro portálon is – de a maszol egy román hírgyűjtőből idézte, el sem olvasta az eredetit – mert akkor másként kellett volna fogalmaznia.
Mint nekünk is – amiért gyorsan (vasárnap este után már hétfő reggel) elnézést kérünk olvasóinktól. És most rögtön megpróbáljuk a valódi „valószínűségszintet” valószínűsíteni. Ha nem is tiszta, de legalább az eredeti forrásból. Ami nem lesz könnyű, mert fokozatokon meg színezéseken múlik, de így követeli a tisztesség.
A legfélrevezetőbb megfogalmazást az a módhatározói szerkezet nyújtotta a konzervatív amerikai üzleti lap, a hotnews.ro, a maszol.ro – és sajnos az SZMSZ – saját(!) megfogalmazásában, amely úgy hangzott, még címbe is foglalva, hogy „nagy valószínűséggel”.
A Wall Street Journal ravasz rókái – akik közül egyesek még mindig trumpítiszben szenvednek, és nem tudják eldönteni, hogy az államcsíny-próbálkozásra vetemedő bukott elnök a múlt vagy a jövő – persze tudták, hogyan kell befolyásolni a közvéleményt és ugyanakkor meg is védeni önmagukat: miközben ők is címbe meg első bekezdésbe foglalták a fenti két hangzatos, sőt szenzációhajhász szót, sunyi módon elrejtették a valóságot az ötödik(!) bekezdésükbe, talán azt remélvén, hogy odáig már úgysem jut el a sietős olvasó.
A valóság pedig úgy hangzik, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium minősítése a vuhani laboratóriumi kiszivárgásról „alacsony megbízhatóságú”. Tehát NEM „MAGAS VALÓSZÍNŰSÉGŰ”, hanem „ALACSONY MEGBÍZHATÓSÁGÚ”. Csak ezt a hotnews.ro, meg a maszol.ro (meg az ő nyomukban az szmsz.press…) már nem olvasta el.
Valahogy úgy van ez, mint a „Jereváni Rádió” híre a szovjet kommunizmusban:
– Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?
– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró pontosítással, hogy nem Moszkvában, hanem Mahacskalában, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
De térjünk vissza a vírusra: Nem ismerjük a vírus kiszabadulásának valódi okát. Az amerikai hírszerző ügynökségek – és azokra támaszkodva a különböző minisztériumok és más állami szervek – eleve elismerik, hogy nem létezik végleges, magas valószínűséggel állítható válasz.
Trump eleve Kínát hibáztatta, és senki sem kérdőjelezi meg, hogy a SARS-19 vírus onnan terjedt el a világban. De azt még mindig nem tudjuk, hogy természetes úton, laboratóriumi műszaki hiba, illetve emberi felelőtlenség folytán-e, vagy ne adj’isten szándékos akcióval.
Itt most közbe lehet vetni, hogy ha nem tudunk semmit biztosan, akkor minek ennek ekkora feneket keríteni, hiszen sem az alacsony, sem a magas valószínűség nem tesz hozzá a valóság jobb megismeréséhez. A COVID kitört, vele él az egész világ, mit kell itt pár százalék körül kukacoskodni.
Csakhogy itt egy sokkal fontosabb jelenségre mutattunk rá: arra, hogyan lehet pár szóval teljesen kiferdíteni a valóságot. Márpedig az állami propaganda nagymesterei pontosan erre utaznak: a figyelmetlenségre, a sietős tájékozódásra, a sükettelefonra – és a „jereváni rádióhoz” szokott emberekre.
Ezért kell nekünk, akik minden erőnkkel hiteles tájékoztatást ÉS értelmes elemzést próbálunk nyújtani, minden idegszálunkkal a lényegre, a valóságra figyelnünk. És ha hibázunk – mert ki nem! – akkor minél előbb elismerjük azt, és megkettőzött odafigyeléssel újra tudásunk legjavát próbáljuk nyújtani.
„Színezett valószínűségek” (Illusztráció: Pixabay)
