Milan St. Protić történész, egykori diplomata úgy értékelte, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd mostanra arra a „végtelenül előnytelen alkura” korlátozódott, hogy a szerb községek közösségének (ZSO) megalakításáért cserébe hallgatólagosan ugyan, de elismerjük Koszovó függetlenségét.

– A nyugatiak alig várták mindezt. Késlekedtek, hárítottak, vergődtek, hogy az úgynevezett szerb községek közössége maximális jelentőséget és súlyt kapjon – értékelte Protić a Blic napilapban megjelent jegyzetében.

A történész hozzátette, a ZSO megalakítását úgy állították be, mint a szerb fél legfontosabb érdekét, és feltette a kérdést, hogy ennek a követelésnek valójában mi az értelme.

– A Koszovóban élő szerb nép intézményes védelme, vagy egy külön politikai entitás létrehozása? Bármelyik is, rossza megoldás. – értékelte Protić.

– Különösen érzékeny probléma ezzel kapcsolatosan a Szerbia déli részén élő albán közösséggel szemben esetleg felmerülő kölcsönösség elve – húzta alá.

A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi fordulója Brüsszelben (Fotó: Beta)