Konkrét lépéseket ígértek a rendkívüli szegénység ellen a legkevésbé fejlett országok vezetői vasárnap Dohában egy ENSZ által rendezett tanácskozáson, nem titkolva a nemzetközi gazdasági modellel kapcsolatos kiábrándultságukat sem.
Afrika 33, az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országának és Haitinak a konferenciáját kétszer halasztották el a Covid-19-járvány miatt. Valamennyien a legkevésbé fejlett országok (LCD) ötven éve létrehozott és különleges nemzetközi támogatásra számító kategóriájába tartoznak.
Nem lesz többé pardon
– figyelmeztette António Guterres ENSZ-főtitkár a leggazdagabb országokat, amelyek közül a vendéglátón kívül egyetlennek a képviselője sem vett részt a tanácskozáson.
Nagyon is itt az ideje, hogy a fejlett országok eleget tegyenek azon elkötelezettségüknek, hogy a bruttó hazai össztermékük 0,15-0,2 százalékát az LDC-országoknak adják
– tette hozzá. Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír elmondta, hogy a legkevésbé fejlett országok drámai helyzetét mindenekelőtt a fejlett ipari központok és a világ perifériái közötti kapcsolat igazságtalan jellegével összefüggő strukturális probléma idézi elő.
Csak a nemzetközi emberi szolidaritás lévén lehet biztonságosabb, igazságosabb és szabadabb világot építeni
– hangsúlyozta az emír. Az ENSZ-közgyűlésen tavaly ugyan elfogadtak egy akciótervet a legkevésbé fejlett országok megsegítésére, de a csúcstalálkozó napirendjén semmilyen jelentős pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos ígéret nem szerepel. A legkevésbé fejlett országok elvileg kereskedelmi kedvezményekre, valamint a segélyekhez és más pénzügyi eszközökhöz való hozzájutásra jogosultak. 1971 óta a számuk – amely eredetileg 24 volt – megközelítőleg a duplájára nőtt.
Bhután a tervek szerint még az idén, Banglades, Laosz, Nepál, Angola, Sao Tomé és Príncipe, valamint a Salamon-szigetek várhatóan 2026-ig kikerül az országcsoportból. Az LDC-kategóriába tartozó valamennyi országot sújtották azonban a legutóbbi nagy válságok: a koronavírus-világjárvány, az ukrajnai háború, valamint az élelmiszerek és energiahordozók drágulása. Szombat óta kritikus megállapítások egész sora – alacsony színvonalú alapszolgáltatások, hatalmas szuverén adósságok, „mohó” kamatlábak, „ragadozó” pénzügypolitika”, ígéreteiket tettekre váltani képtelen gazdag országok, geopolitikai megosztottság és a politikai akarat hiánya – hangzott el a tanácskozáson.
Iszmael Omar Guelleh dzsibuti elnök hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „korlátolt, szűklátókörű, lehangoló látásmódnak”, amely lényegében „nemzetközi segélyekre váró országokra” minősíti le a legkevésbé fejlett országokat, és jövedelmező beruházásokat sürgetett. Az ENSZ-értekezlet, amely vasárnap kezdődött a legkevésbé fejlett országok szombati csúcstalálkozója után, a tervek szerint március 9-ig tart.
