Vass Zoltán, horgosi történész, borász, a Magyarkanizsa mezőgazdasággal megbízott tanácsosa jelentette be közösségi oldalán, hogy Csongrád-Csanád Vármegye jóvoltából Reök Iván halálának 100. évfordulójára megújult a síremléke! Ezért köszönetet mondott Csáki Béla vármegyei alelnöknek!

A felújított sír szentelésére 2023. március 11-én 12 órakor kerül sor Horgoson.

Greifenbergi Reök Iván Lajos vízügyi mérnök, királyi főmérnök, a szegedi Reök-palota építtetője, tulajdonosa,

földbirtokos volt.

Reök Iván unokatestvére, Munkácsy Mihály festőművész, akinek az édesanyja, Reök Cecília volt; árvaságra jutása után, Munkácsy, Reök István családjánál, gyerekeivel nevelkedett.

Alaptanulmányait Békéscsabán végezte, majd a budapesti Műegyetemen 1875. november 20-án mérnöki oklevelet szerzett. Később az egyetemi tanulmányait Zürichben folytatta és 1877-ben ott fejezte be. A szegedi nagyárvíz után a Szegeden meginduló építkezésekkel kapcsolatban Szegedre rendelt Középítészeti Tanácsnak volt a tagja 1884-től 1893-ig. Reök Iván 1881-től a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal főnöke Szegeden. 1896-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1899-től királyi főmérnök.

1911-ben Csongrád megye tápéi kerületének országgyűlési képviselője. Szegeden ő emeltette a hírneves Magyar Ede műépítész által tervezett, szecessziós stílusú családi házukat, a ma Reök-palotaként ismert gyönyörű építményt.

A Horgosnál található Kamaráserdőn vásárolt 624 katasztrális holdon földbirtokos volt, és Magyar Edével villát építtetett ott. A magyar szecesszió ösztönzésében nyilván szerep jutott unokabátyjának, Munkácsy Mihálynak a hírneves festőművésznek is, akit többször is fölkeresett Párizsban.

A felújított síremlék (Fotó: Vass Zoltán)

Reök Iván érdemeihez tartozik az is, hogy ő építtette meg a Tisza menti gátat Horgosnál Magyarkanizsa felé, ő csapoltatta le az egykori Láda-tavat, és alakíttatta át termőfölddé. Nagy mecénása volt a szegedi, majd a horgosi művelődési életnek. A korabeli szegedi sajtó igen sokszor adott hírt közszerepléséről. Feleségét, az elkötelezett római katolikus Kelemen Idát, érdemeiért kitüntették, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend III. osztályának hölgye volt.

A Kamaráserdő egyik gyöngyszeme