A tejtermelők korábban a Földművelésügyi Minisztériummal és Szerbia kormányával egyeztettek a literenként 15 dináros tejimportadó, illetve a kilogrammonként 30 dináros sajtimport adóbevezetéséről, ami Baćina Vukašin, a Bánáti Tejtermelők Szövetségének munkatársa szerint jó ajánlat a hazai termelők szemszögéből. Baćina azonban azt állítja, hogy mégis gondot okoz a sajtimport.

Elmondása szerint a kereskedelmi láncok 2,7 eurós kilogrammonkénti áron importálnak sajtot, ami most újabb problémát okoz a tejtermelésben, mert a tejfeldolgozók nem tudják értékesíteni saját termékeiket, és emiatt már igen nagy árukészleteket halmoztak fel.

„Az Európai Unió tej- és tejtermékfelesleggel rendelkezik a piacán, mert termékeiket nem exportálják Kínába és Oroszországba. Termelőinek védelme érdekében az EU támogatja a tej- és sajtexportot. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kiskereskedelmi láncok felhagynak a sajtok hazai gyártóktól való felvásárlásával, és áttérnek az importőröktől való vásárlásra” – mondta Baćina.

Hozzáteszi, hogy a hazai tejüzemek emiatt kénytelenek lesznek késni a tej kifizetésével, valamint az alkalmazottak fizetésének utalásával, emellett pedig a tejfelvásárlást is lemondhatják.

„Mi, tejtermelők a fentiek megelőzése érdekében követeljük a Szerb Köztársaság kormányától, hogy a lehető leghamarabb vezessenek be kilogrammonként 330 dináros adót (pótdíjat) a sajtimportra és védjék meg a tejtermelőket, és a munkavállalókat. Szerbia polgárainak szerbiai tejet kell inniuk és Szerbiában termelt sajtot kell fogyasztaniuk, nem pedig az EU-ból importált termékeket” – hangsúlyozta Baćina.

Kiemeli, hogy a sajt előállítási ára körülbelül 700 dinár kilogrammonként, az importőrök azonban 2,7 euróért,  azaz 318 dinárért hozzák be azt.

„A szerbiai végfelhasználó körülbelül 1920 dinárt fizet kilogrammonként. Szerbia nem engedheti meg, hogy a kereskedelmi láncok és az importőrök tönkretegyék a tejtermelőket és tejüzemeket. Az államnak korlátoznia kell a tejtermékek árrését a kiskereskedelmi láncoknál, hiszen a termelők, a feldolgozók és a végfelhasználók is bajban vannak” – zárta szavait Baćina.