Ferenc pápa elképzelhetőnek tartja a papi cölibátus eltörlését. A katolikus egyházfő erről az argentin Infobae hírportálnak adott, pénteken közölt interjújában beszélt.

Emlékeztetett arra: a keleti katolikus egyházakban engedélyezett, hogy egy pap nős legyen. „Nincs ebben ellentmondás” – jelentette ki a 86 éves egyházfő, írja a Euronews.

Az Infobae azon kérdésére, hogy a cölibátus visszavonható-e, Ferenc pápa igennel felelt. Kijelentette, hogy a nőtlenség a nyugati egyházban „ideiglenes, átmeneti előírásnak” számít, szemben például az „örökre” szóló papi hivatással.

Mindazonáltal kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több férfi szentelné életét a papi hivatásnak, ha engedélyeznék számukra a házasságot.

Az egyházfő az egyneműek kapcsolatáról is szólt

A katolikus egyházfő beszélt a melegek helyzetéről is. Kijelentette, hogy Isten – amint az evangélium hirdeti is – mindenkit szívesen lát egyházában, így a melegeket is.

„Jézus nagyszerű választ adott erre a kérdésre: mindenki, mindenki térjen be” – mondta. „Amikor nem volt elég vendég a lakodalmon, ő azt mondta: menjetek ki az útkereszteződésbe, és hívjatok be mindenkit. Jó embereket, rosszakat, időseket, fiatalokat: mindenkit. Ez a vétkesek egyháza. Nem tudom hol van a szentek egyháza, mi itt mindannyian bűnösök vagyunk. És ki vagyok én, hogy megítéljek valakit, ha egyszer jó szándékú? Azonban ha inkább az ördög bandájához akar tartozni, nos, akkor meg kell védenünk magunkat. Manapság nagyítóval vizsgálják ezt a kérdést, de úgy vélem, az evangélium lényegét kell néznünk: Jézus mindenkit hív” – hangsúlyozta.

A Hitler-diktatúra újbóli veszélyétől tart a pápa

Ferenc pápa az interjúban beszélt a dél-amerikai térség problémáiról is, és az egykori náci és kommunista diktatúrákhoz hasonlította Nicaragua vezetését.

A katolikus egyházfő a nicaraguai kormányt élesen bíráló Rolando Álvarez katolikus püspökkel szembeni bánásmóddal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy olybá tűnik neki, mintha „az 1917-es kommunista diktatúrát, vagy az 1935-ös Hitler-diktatúrát akarnák áthozni”.

Matagalpa püspökét februárban 26 évi börtönbüntetésre ítélték és nicaraguai állampolgárságától is megfosztották, miután nem volt hajlandó felszállni arra a repülőgépre, amelyen politikai foglyokat deportáltak a közép-amerikai országból az Egyesült Államokba. A gépen 222 politikai fogoly hagyta el Nicaraguát.

Ferenc pápa anélkül, hogy néven nevezte volna Daniel Ortegát, a latin-amerikai ország marxista gerillából lett elnökét, kijelentette, hogy csakis kiegyensúlyozatlan személynek tarthatja Nicaragua vezetőjét.

„Van egy bebörtönzött püspökünk, aki egy nagyon határozott, alkalmas ember. Kiállt hite és hivatása mellett, nem fogadta el a száműzetést” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő, aki először szólalt meg nyilvánosan Álvarez ügyében.

Daniel Ortega azt állítja, hogy bebörtönzött ellenfelei és mások álltak a 2018-as utcai tiltakozássorozat mögött, amely szerinte összeesküvés volt a megbuktatására. Tízezrek menekültek száműzetésbe azóta, hogy a nicaraguai biztonsági erők leverték a kormányellenes tüntetéseket.

Venezuelában is párbeszédet szorgalmaz

Ferenc pápa az interjúban szót ejtett a venezuelai belpolitikai válságról is. Mint mondta, a történelmi körülmények rá fogják kényszeríteni a politikai erőket, hogy változtassanak a párbeszéd jelenlegi menetén.

„Sosem zárok ki egyetlen lehetséges jó megoldást sem. Épp ellenkezőleg, mindenkit bátorítok arra, hogy javasoljon ilyeneket” – emelte ki.

Nicolás Maduro elnök kormánya és az ellenzék jelenleg kiutat keres az évek óta húzódó belpolitikai válságból. A caracasi vezetés viszont az esetleges megállapodást az amerikai, illetve uniós szankciók feloldásától teszi függővé.