Akár hiszik, akár nem, a nemzetözi nőnap eszméje újra terjed a világban: már Amerikában is megemlékeznek róla, elsősorban persze a liberális médiában. De persze a nőnap sem tudta csillapítani az ukrajnai háborút. Izraelben folytatódtak a tiltakozások a szélsőjobboldali miniszterelnök kétes igazságügyi reformja ellen, sőt már a fegyveres erők tagjai is felemelték szavukat. Létrejött viszont a nyílt tenger védelméről szóló ENSZ-egyezmény, amelyen évtizedek óta dolgoztak a szakértők és a diplomaták. Mégiscsak felcsillan itt-ott a remény. Áátlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Varsón át Madridig és Párizstól Frankfurton át Pekingig.

Csin-ping újra újrázott

Lássuk először, mit ír a világsajtó a Kínai Népi Kongresszus éves üléséről, ahol Hszi Csin-ping államfő harmadik mandátumát is megszerezte. Kína ötszázalékos gazdasági növekedést céloz meg 2023-re. A Kommunista Párt égisze alatt működő pekingi Huanqiu Shibao című napilap ezt így kommentálja:

„Összehasonlításképpen az USA-ra vonatkozó előrejelzés 0,5 százalék, Németország esetében 0,2 százalék, Nagy-Britanniára pedig akár negatív is lehet. Ez azt jelenti, hogy Kína még öt százalékos növekedésével is a világgazdaság motorja marad. El kell ismerni, hogy az országnak erőfeszítéseket kell tennie a gazdasági célok elérése érdekében. De bízunk benne. És ez a bizalom Kína szilárd vezetésében gyökerezik.”

A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel balliberális napilap ezen a véleményen van:

„Hszi Csin-ping elnök számára ez egy lehetőség, hogy bejelentse következő ötéves mandátumát az ország élén. Mao óta a legerősebb kínai vezető 2018-ban áthágta a két mandátumra vonatkozó korábbi korlátot, és megnyitotta az utat az élethosszig tartó hatalom felé. Novemberben néhány tüntető Hszi Csin-ping lemondását merte követelni. Az államfő ezután rájuk küldte a rendőrséget. A letartóztatottak egy részét a mai napig nem engedték szabadon. Most Hszi újjáépíti a hatalmi struktúrát, hogy hasonló helyzet többé ne fordulhasson elő. Megszilárdítja amúgy is erős pozícióját egy olyan doktrína kihirdetésével, amely őt a Kommunista Párt magjaként, véleményét pedig kötelező ideológiaként határozza meg.”

Lőszer Ukrajnának

Az EU védelmi miniszterei ezen a héten Stockholmban találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának szánt lőszerszállítást. A stockholmi Expressen című liberális napilap ezt írja:

„Olyasmit kell tenniük, mint amikor oltóanyagokat vásároltunk: tömeges rendelést kell leadni, az ár egy részét előre kifizetni, mert a gyártók csak ezért bővítik a termelést. Üzleti szempontból ez egy nyertes helyzet az uniós országok számára, mert ha mindenki egyszerre, de külön akar vásárolni, akkor az eladók többet kérnek. Viszont, ha mindenki együtt vásárol, akkor olyan nagy vásárló vagy, hogy le tudod alkudni az árat. További előny, hogy az EU európai beszállítóknál vásárol, és ezáltal munkahelyeket teremthet Európában. Végül pedig olyan rendszereket lehet vásárolni, amelyek kompatibilisek egymással.”

Az oslói Aftenposten című, Norvégia legnagyobb példányszámú napilapja így vélekedik:

„A lőszerhiány végső soron a háború döntő tényezője lehet – és ezért is akarnak most az EU védelmi miniszterei a lőszertermelés növeléséről tárgyalni. Új gyárak építése és munkások felvétele azonban időbe telik – és az iparág is tisztában van azzal, hogy a rendkívüli kereslet valószínűleg nem tart örökké. Tehát gondolni kell a háború utáni időre is.”

Tiltakozások Izraelben

Izraelben negyedmillióan vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a vitatott igazságügyi reform ellen. A dublini Irish Times című liberális-progresszív napilap szerint:

„Az a kísérlet, hogy olyan törvényt fogadjanak el, amely lehetővé teszi a parlamentnek, hogy felülbírálja a bíróságokat, egyesítette az ellenzéket és a civil társadalmat. Egy írott alkotmány nélküli államban az igazságszolgáltatás és különösen a Legfelsőbb Bíróság mindig is fontos, mert a politikai hatalmat irányító és az állampolgári jogokat védő szervnek számít.”

A Tel Aviv-i Haaretz című közép-baloldali liberális napilap is keményen bírálja az izraeli viszonyokat:

„Netanjahu miniszterelnök Likud pártjának különböző miniszterei a közelmúltban felszólaltak az igazságszolgáltatási reform befagyasztása és ezáltal az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkönnyítése mellett. De csak zárt ajtók mögött beszélnek, mert tudják, mi történik azokkal, akik önállóan gondolkodnak. De a Likud rettegő tagjai számára még ijesztőbb, ha nem szólalnak meg. Bármi, ami megtörténhet, ha valaki megszólal, semmi ahhoz képest, ami Izraellel fog történni, ha a puccs véget ér.”

A tengerek védelme hasznos dolog

Az ENSZ tagállamai megállapodást kötöttek a világtengerek védelméről. A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap ezt írja:

„Eddig nem született sem megállapodás, sem nemzetközi környezetvédelmi szabályozás a világ óceánjai biológiai sokféleségének védelméről. Ezért ez a megállapodás történelmi jelentőségű. És ez még inkább van így egy olyan időszakban, amikor kevés a jó hír, amikor az éghajlati válság sürgetőbb, mint valaha, és amikor sürgősen szükség van globális és konszenzusos fellépésre és a szintén globális problémák megoldására.”

A párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilapnak ez a véleménye:

„Később az idei év folyamán Jamaicán, a Nemzetközi Tengerfenéki Hatóság központjában lesznek tárgyalások a tengeri bányászat ​​szabályozásáról. Meg kell határozni a rézben, nikkelben és kobaltban gazdag ásványi kőzet bányászatának szabályait, amelyek mohóságot keltenek a nagyipar berkeiben. Ezeknek az ásványoknak a kitermelése azonban a mikroszkopikus tengeri élőlények súlyos, közvetlen és helyrehozhatatlan szennyezését eredményezheti. A tengerfenék kiaknázására vonatkozó moratóriumról is dönteni kell. Ellenkező esetben a nyílt tengeri szerződés értelmének nagy részét elveszítené.”

Március 8.

Az oslói Verdens Gang című független napilap így emlékezett:

„A nemzetközi nőnap fontos emlékeztető arra, hogy túl sok országban a lakosság fele másodrendű állampolgár. Háborúkban és más válságokban az elnyomás gyakran még brutálisabbá válik, amit gyakran vallási dogmákkal indokolnak. Afganisztánban a lányokat megfosztják az iskoláztatáshoz való joguktól, a nők pedig nem hagyhatják el a házukat, amikor és ahogy akarják. Túl sok nő él teljes férfi ellenőrzés alatt. Még egy hajszál is végzetes lehet, ahogy azt nemrég Iránban láthattuk. Amikor az iráni nők fellázadnak az elviselhetetlen körülmények ellen, életüket kockáztatják. A tüntetések során sok nőt megöltek már vagy letartóztattak. Úgy tűnik, még ez sem elég a gonosztevőknek. A közelmúltban több száz lányt mérgeztek meg számos iskolában országszerte, és sokan ezt bosszúnak tartják a női lakosságon azért, amiért lázadni mertek.”

A koppenhágai Politiken című liberális napilap az afganisztáni nők helyzetére vet egy pillantást:

„Az afgán nőket olyan súlyos mértékben hagyták cserben, hogy 2023-ban már indokolt a menedékkérésre, hogy a menedékkérő afgán nő. 20 év háború után a tálibok újra hatalmon vannak Afganisztánban, és az az illúzió, hogy „másodvirágzásuk” során mérsékeltebbek lennének, mint a 2001-ben megdöntött Talibán volt, már rég szertefoszlott. Ma az afgán nők csak fontos okból hagyhatják el otthonukat, és teljesen beburkolva, csak férfiak kíséretében használhatják a tömegközlekedést. A lányoktól megtagadják az iskolába járás jogát, és a legtöbb nőtől pedig azt is, hogy jövedelmező munkát végezzenek. Ezt a listát folytathatnánk. Alig van olyan megaláztatás, amely ne történt volna a tálibok alatt. A nemzetközi nőnapnak ezért emlékeztetnie kell arra, mennyire cserbenhagytuk ezeket a nőket.”

A madridi El País című közép-baloldali napilap kommentálja a baloldali spanyol koalíciós pártok, a PSOE és az Unidas Podemos közötti vitát a szexuális büntetőjog reformjáról:

„Március 8-a több, mint egy fontos dátum a feminista mozgalom számára. Spanyolországban ez egybeesik a koalíciós kormány vitájával. Amennyiben nem lesz még egy meglepetés, a megosztottság nyilvánvaló lesz a »Csak az igen jelent igent« törvény reformjáról szóló parlamenti szavazáson, ahol az (alternatív baloldali kisebb partner) Unidas Podemos odáig megy, hogy a (szocialista) PSOE-t a feminizmus elárulásával »vádolja«. Eddig minden megállapodásra tett kísérlet sikertelen volt. A törvény kiigazítására azonban szükség van, tekintettel arra, hogy a társadalom aggódik a több mint 720 börtönbüntetés csökkentése és 74 korai szabadulás miatt. A kormány most gyenge helyzetben van. A kanári-szigeteki üzletemberek összeesküvése, akik állítólag prostituáltakkal és kokainnal próbáltak megvesztegetni egy szocialista képviselőt, nagy árat jelent a kormány támogatói számára. Igaz, a választások előtt könnyebben felbomlanak a koalíciók. A rossz közvélemény-kutatási számok ellenére azonban helytelen lenne, ha a törvényhozás utolsó hónapjaiban visszamenőleg rossz színben tüntetnék fel a kormány teljes hivatali idejét.”

Vitatott francia nyugdíjreform

Mindig ugyanaz a játék, írja a párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilap a a nyugdíjreformról folyó heves vitáról Franciaországban:

„A törvényes munkaidőt meghosszabbító nyugdíjreformnak sok ellenfele van Franciaországban. Minden alkalommal ugyanazt éljük át – vagy majdnem. Ez egy szépiában fürdő ország rutinja, amelynek gondjai vannak a jövővel való szembenézéssel, és szüntelenül ugyanazt a játékot játssza végig. A kérdés is változatlan: ki fog engedményeket tenni, a szakszervezeti front vagy a kormány? Az előny inkább az utóbbinál rejlik. Felhajtás továbbra is lehetséges, de a reformot mindenáron március végéig kellene elfogadni. Marad az ismeretlen: megkérdőjelezheti-e egy országblokád ezt a döntést? Ha bármelyikük is megadná magát, és bedobná a törülközőt, az szörnyű lenne a pártja számára. A végrehajtó hatalom ezzel gyakorlatilag aláírná a saját halálos ítéletét. Sebezhető lenne, mert nincs felhatalmazása mások számára fontos reformokat végrehajtani. A szakszervezetek pedig sokadik vereséget szenvednének el, ami valószínűleg arra kényszerítené őket, hogy működésüket teljes mértékben megváltoztassák, hogy jobban hallassák hangjukat. (…) Amíg a leszámolás eredménye nem ismert, a vitatott reform elfogadása a minimumra csökken.”

Macron saját republikánusaitól függ a parlamentben a vitatott nyugdíjreform elfogadásában. De most pont az igazságügy-minisztere mutatott fityiszt a frakcióvezetőnek, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Olivier Véran francia miniszter szerdán kijelentette, hogy a Nemzetgyűlésben nem szabad »fityiszt mutató ujjat feltenni”. A párizsi Elysée-palotában tartott kormányülés utáni hagyományos sajtótájékoztatón nem a bántalmazó baloldali képviselőkről volt szó, hanem Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszterről. A hivatalos rangja nevén francia pecsétőr kétszer is megtette ezt az obszcén gesztust a republikánus parlamenti frakció (LR) [Les Républicains – jobbközép Köztársaságiak nevű párt] vezetője ellen a kedd délutáni parlamenti beszéde után. Nyilvánvalóan bosszantották Olivier Marleix, az LR parlamenti frakcióvezetőjének szavai, aki emlékeztette a Parlamentet, hogy az igazságügyi miniszter ellen büntetőeljárás van folyamatban, és a kormánycsoport tizenegy tagját elítélték.

Az ülés elnöke, Élodie Jacquier-Laforge, a Modem nevű koalíciós partner tagja szemmel láthatóan megdöbbent ezen: »Miniszter úr! Egy ujjat sem mutathat fel a képviselőknek!« – »Nem csak egy ujjat, hanem kettőt is« – válaszolt erre Dupond-Moretti. Az ülést ezután felfüggesztették. Később beismerte, hogy ez nem volt »megfelelő gesztus«. Csak újabb megszakítás után és késő este kért »elnézést«.  A hangulat szerdán is feszült maradt. Az LR parlamenti frakcióvezetője, Olivier Marleix levélben fordult Yaël Braun-Pivet parlamenti elnökhöz, hogy megtekinthesse a vitáról szóló filmfelvételeket. Azt látván megdöbbenésének adott hangot az RTL rádióban az erkölcsi hanyatlás miatt: »Az igazságügyi miniszter megsértette a Parlamentet.« Most Macron elnöktől vár reakciót.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)