Ha a felek nem tudnak a határellenőrzés kérdésében utasközpontú megállapodásra jutni, akár 1,5-2 óra is lehet a menetidő a Szeged és Szabadka között ősszel újrainduló, 45 kilométeres vasútvonalon. Ez azt jelentené, hogy tovább tartana az út, mint 1870-ben, a vonal indulásának idején, írja a Telex.

Félő, hogy a körülményes határellenőrzés miatt továbbra is kellemetlenül sok idő lesz vasúton közlekedni a 159 ezres Szeged és a 98 ezres Szabadka között, holott a vonatközlekedési projekt egyik célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a két, egymástól Trianon által elszakított várost. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke január végén beszélt arról a Szabadkai Magyar Rádió műsorában, hogy a magyar Belügyminisztérium javaslatokat tett, miként lehetne megoldani a határátlépéssel kapcsolatos ellenőrzést az idén elkészülő vasúton. Ezek a megoldások viszont Pásztor szerint nem elég hatékonyak és gyorsak.

Pásztor: Nem engedhetjük meg, hogy a magyar rendőrök leszállítsák a Szabadka-Szeged vonat utasait!

„Arra kértem az itteni döntéshozókat, hogy semmiféleképpen ne fogadják el ezeket a javaslatokat, mert egy olyan méltatlan helyzetet teremtenének, hogy a negyvenperces menetidő másfél-két óra hosszára is bővülhetne. Ugyanazt a technikát próbálnák alkalmazni, amit láttunk az elmúlt években, hogy egy adott pillanattól le kell mindenkinek szállni, és akkor mindenkinek sorba kell állni. Ezt nem szabad megengedni” – fejtette ki aggodalmát Pásztor.

A szegedi és szabadkai határellenőrzésről most még sincs szó Pásztor szavai alapján. A lehetőségként felmerülő határellenőrzési módszerekről a Telex megkérdezte a MÁV-ot és a Belügyminisztériumot is, ám válaszukból nem derült ki, hogy valóban elképzelhető-e a Pásztor által említett 1,5-2 órás menetidő. A magyar vasúttársaság azt írta, hogy

a szükséges határellenőrzések menetéről még zajlanak az egyeztetések az érintett kormányzati szervek, hivatalok és a MÁV–Volán-csoport illetékesei között.

A személyforgalom a közlekedésért felelős minisztérium által jóváhagyott és megrendelt menetrend szerint indulhat majd el, erről tájékoztatást fognak adni – ígérték.

A Belügyminisztérium nevében nyilatkozó Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) válasza is homályos volt ez ügyben, mivel fél évvel az indulás előtt még semmi sem végleges. Annyit árultak el csupán, hogy a szakmai egyeztetéseken a szerb fél kinyilvánította, hogy

a határforgalom-ellenőrzést Horgoson, álló helyzetben tervezik végrehajtani. A magyar oldali ellenőrzést szintén álló helyzetben, a röszkei vasúti határátkelőhelyen végeznék, de még nincs eldöntve, milyen módszert használnak majd.

A Szeged–Szabadka vonal az erdélyi Nagyvárad és a mai horvátországi Eszék között épített, úgynevezett Alföld–Fiumei Vasút része volt annak idején, a Szeged–Szabadka szakaszt 1863 és 1869 között építették meg. Bár a trianoni határok meghúzása utáni állapot nem hasonlítható össze az első világháború előtti időszakkal, a vasútvonal megépülése környékén, 1870-ben Szabadkáról indulva 87 perces menetidővel ment a vonat a Szegedig.