Nemcsak a francia utca forrong, hanem a nemzetközi sajtó is sokat foglalkozott a napokban a francia nyugdíjreformmal, amit Macron elnök döntése alapján a kormány hozott meg parlamenti (értsd: alsóházi) szavazás nélkül – ami így destabilizálja nemcsak Emmanuel Macron elnök pozícióját, de egész Franciaországot is.
A párizsi Libération című közép-baloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított napilap ezt írja a parlamenti szavazás nélkül bevezetett reformról:
„Emmanuel Macron feltörte az összes tojást, ami a hűtőszekrényben volt, de nem sikerült omlettet készítenie. […] Mindezt azért, hogy a hetekig tartó ellenzéki fogadkozások nyomán előszedje a szégyenletes 49.3 cikkelyt, hogy ezzel megakadályozza a vereséggel fenyegető szavazást. […] Macron valóban meg van győződve arról, hogy a piacok csak az ő reformjára várnak? […] Amit a piacok a legjobban utálnak, az az instabilitás. A rosszul átgondolt nyugdíjreform pedig egyenesen ebbe az instabilitásba tereli Franciaországot, annak demokráciáját és dolgozóit. Az elnök megmentheti ugyan ezt a helyzetet, ha bejelenti, hogy a törvényt az antidemokratikus elfogadása után hatályon kívül helyezi. De az nem az ő stílusa, hogy meghallgassa a franciákat.”
A reformra sürgősen szükség volt, írja a Neue Zürcher Zeitung című liberális svájci napilap:
Az alkotmány 49.3 cikkelyének alkalmazása teljesen jogszerű. De a törvény parlamenti szavazás nélküli elfogadása gyengíti a reform elfogadottságát. A projekt kezdettől fogva rendkívül népszerűtlen volt a lakosság körében. A szakszervezetek pedig már bejelentették, hogy folytatják ellene a demonstrációt. A tiltakozások okozta zavargások fokozódására kell számítani. A reform végrehajtása a legjobb esetben is megelőzhető: ha bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek a kormány ellen és az átmegy. Az előbbit mindenképpen megkísérlik, az utóbbi nagy valószínűséggel kudarcot fog vallani. Ennek ellenére a kormány meggyengült, és a nyugdíjreform, bár elfogadták, vereséggel ér fel számára. A reformmal a nyugdíjkorhatár 2030-ra fokozatosan 62 évről 64 évre emelkedik. A járulékfizetési időszak pedig 43 évre nő. a legtöbb speciális nyugdíjrendszer megszűnik. És ez jó hír. Mert hát erre a reformra sürgősen szükség volt.”
Macron bátorságot mutatott, írja a londoni The Times című konzervatív napilap:
„Emmanuel Macron jelentős politikai bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor beterjesztette a nyugdíjkorhatárt 64 évre emelő törvényjavaslatot. A parlament támogatásának megszerzésére irányuló kudarcba fulladt kísérlet után a francia elnök megakadályozta a szavazást és rendelet mellett döntött. Tekintettel politikai elszigeteltségére ebben a kirobbanó kérdésben, ez egy merész – egyesek azt mondanák, vakmerő – lépés volt. De egyben kihívás is volt, amit le kellett győzni. Franciaország már nem engedhet meg magának egy fényűző nyugdíjrendszert. […] Eközben Marine Le Pen jobboldali politikus kihasználta az elnökkel szembeni ellenérzéseket és bizalmatlansági szavazást hirdetett. Macronnak túl kell lépnie ezen. Franciaországot néha megreformálhatatlannak tekintik. A nyugdíjreform törvényt számos kritika érte, mert sokak szerint »embertelen« és »brutális«. De mindez nem felel meg a valóságnak. Ahogy az idők változnak, Franciaországnak is változnia kell.”
Miért tiltakoznak olyan sokan a nyugdíjak miatt Franciaországban? Emmanuel Macron elnök alkotmányos manőverhez folyamodott, hogy a sztrájkok és a széles körű nyilvános ellenállás ellenére 62 évről 64 évre emelje a nyugdíjkorhatárt, írja a New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer-díjas napilap:
„A parlamenti szavazás megkerülésével Emmanuel Macron elnök 62 évről 64 évre emelte a törvényes nyugdíjkorhatárt, annak ellenére, hogy felvonultak és sztrájkokat szerveztek a szakszervezetek szerte Franciaországban.
A parlament felsőháza csütörtökön végre elfogadta a nyugdíjtörvényt. Az alsóházban azonban Macron úr úgy döntött, hogy a 49. cikkely (3) bekezdéseként ismert alkotmányos rendelkezést alkalmazza, hogy szavazás nélkül fusson végig a jogszabály, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy pártja esetleg nem rendelkezik a szükséges támogatással.
[…] Macron úr számára jelenleg az a legégetőbb probléma, hogy az alkotmányos eljárás bevetésével bizalmi szavazásnak tette ki kormányát.
Az ellenzéki képviselők két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Ennek ellenére sokan nem tartották valószínűnek az ilyen erőfeszítések sikerét, mert még a nyugdíjtörvényt ellenző egyes képviselők sem akarják megbuktatni a kormányt.
A törvényjavaslattal kapcsolatos egyes tiltakozások több mint egymillió embert vonzottak, és a felháborodás a tavalyi újraválasztása utáni nagy próbatételnek bizonyult Macron úr számára, mivel a közvélemény-kutatások ismételten azt mutatják, hogy a franciák többsége ellenzi a javaslatát.”
A franciák haragja elterjedt, miután Macron kikényszerítette a nyugdíjkorhatár emelését. Eszkalálódnak a sztrájkok, a képviselők védelmet kérnek, miközben a belügyminiszter óva intette a tüntetőket a pusztítástól, írja a londoni The Guardian című független napilap:
„Eszkalálódtak a sztrájkok Franciaországban, amikor a belügyminiszter arról beszélt, hogy a tüntetők országszerte törnek-zúznak, és egyes képviselők rendőri védelmet kértek, amiért az a kormány haragszik, amely parlamenti szavazás nélkül szorgalmazza a nyugdíjkorhatár emelését.
Franciaország-szerte több mint 300 embert tartóztattak le egyik napról a másikra … az amiatti spontán tiltakozások során, hogy a kormány megkerüli a parlamentet és végrehajtja a népszerűtlen nyugdíjmódosítást […].
Macron arra utasította Élisabeth Borne miniszterelnököt, hogy hivatkozzon az alkotmány 49.3 cikkelyére, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjon el egy törvényjavaslatot, mert szerinte túl nagy gazdasági kockázatot jelentene az ország számára, ha a képviselők a törvényjavaslat ellen szavaznának.
Miközben az ellenzéki politikusok brutális és antidemokratikus hozzáállással vádolták a kormányt, tüntetők gyűltek össze olyan városokban, mint Párizs és Rennes, valamint olyan kisebb városokban is, mint Laval és Évreux. Körülbelül 200 tüntető rövid időre blokkolta a forgalmat a párizsi körgyűrűn pénteken kora reggel. Bordeaux-ban tüntetők tucatjai álltak a síneken a főpályaudvaron.
Az energiaszektorban a sztrájkolók megszavazták, hogy ezen a hétvégén vagy legkésőbb hétfőn leállítják a termelést az ország egyik legnagyobb finomítójában – közölte a CGT szakszervezet képviselője. A TotalEnergies de Normandie északi telephelyén már folyamatosan sztrájkban állnak a munkások, és terjed a termelés leállítása, ami félelmet kelt az esetleges üzemanyaghiánytól. A sztrájkolók eddig is már a szokásosnál kevesebb üzemanyagot szállítottak több más helyszínről.
Tovább folytatódott a szemetesek sztrájkja Párizsban, miközben több mint 10 000 tonna hulladék halmozódott fel a város utcáin. A közlekedési dolgozók és a tanárok összehangolt sztrájkjára jövő csütörtökön kerül sor. Egyes tanári szakszervezetek azt javasolták, hogy a felügyelők is sztrájkoljanak a jövő hét elején, amikor a középiskolások érettségi vizsgái kezdődnek.”
Nyugdíjreform: Emmanuel Macron ötéves ciklusa bizonytalan jövő előtt áll. Az államfő beszédet tervez nemsokára az Elysée Palotában, hogy megpróbáljon kitörni abból a politikai zsákutcából, amelyet az alkotmány 49.3-as cikke alapján hozott döntése okozott, írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap:
„A »sárgamellények« által traumatizált hatalom most egy általuk készített képet mutatott fel. Dijonban Emmanuel Macront, Elisabeth Borne miniszterelnököt, Olivier Dussopt munkaügyi minisztert és Olivier Véran kormányszóvivőt ábrázoló négy modellt szórtak az utcára, majd március 16-án, csütörtökön elégették azokat. Ugyanazon a napon Rennes-ben kövekkel ostromolták a városházát, a lyoni városházát pedig ilyen kijelentésekkel címkézték fel: »Megölte az apámat«, »Macron haldoklik«, »Hatalmat a népnek«. […] Párizsban, a Place de la Concorde-on a rendőrség könnygázzal támadt a tüntetők frontvonalára. Ugyanezek a jelenetek voltak láthatók március 17-én, pénteken este Párizsban, Lille-ben, Bordeaux-ban vagy Lyonban is, ahol a prefektúra szerint egyének hatoltak be a 4. kerületi városházára, majd »megpróbálták azt felgyújtani«. A nyugdíjreform 49.3-as alkalmazását követő napon az Elysée Palota és Matignon azonban ennek csak a politikai és társadalmi következményeit láthatta.
Az egyik oldalon elkeseredett többség, a másikon radikalizálódó tüntetők. Az államfő körül rendkívüli éberség uralkodik. Gérald Darmanin belügyminiszter péntek reggeltől utasítást adott a prefektusoknak: figyeljék a demonstrációkat, óvják a köztársasági jelképeket, legyenek figyelmesek az utak túlzsúfolására és az áramszünetre. […] A rendőrségnek a parlamenti képviselőket is fel kell hívnia, hogy kiderüljön, szükségük van-e védelemre. »Nehéz tudni, hogyan fog végül is kialakulni ez a helyzet« – összegzi egy kormányzati tanácsadó.”
A madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap Franciaországra pillant, ahol Macron elnökre súlyos nyomás nehezedik nyugdíjreformja miatt:
„Macron olyan erőpróbába bocsátkozott, amely Franciaország jövőjét és politikai túlélését tette kockára. A francia elnök ragaszkodik egy olyan projekthez, amelyet olyan fontosnak tart, hogy azt rendelettel kényszerítette ki a tüntetések ellenére és a parlament beleszólása nélkül. Most két oldalról kell kiállnia a nyomást: a parlamenttel szembeni bizalmatlansági indítványok politikai ellenállásának és a tüntetések formájában jelentkező szakszervezeti nyomásnak. Macron stratégiája kockázatos. Ha csak az egyik bizalmatlansági indítvány sikerül, fel kell oszlatnia a parlamentet és új választásokat kell kiírnia.”
„Rien ne va plus” [Már semmi nem megy] Franciaországban: Macron képviselői félnek a dühös polgároktól. És bizonytalan kimenetelű bizalmatlansági szavazással fenyegetik őket, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A »megtorlástól való félelem« elterjedt Macron elnök hívei között. Így fogalmazott a La République en marche [A Köztársaság Lendületben nevű párt] csoportvezetője, Aurore Bergé a belügyminiszternek írt levelében. A kormánytöbbség tagjainak személyi védelmét kérte. A főrendőr komolyan vette pártbarátja szavait. Utasította a prefektusokat, hogy tartsák különleges felügyelet alatt a szavazóhelyiségeket, a polgári irodákat és a képviselők magánlakásait. Jelenleg országszerte tör ki a harag a miniszterelnök azon döntése miatt, hogy nem engedélyezi a nyugdíjreformról szóló parlamenti zárószavazást.
Futótűz tombol a fővárosban, ahol a szemetesek sztrájkja miatt felhalmozódnak a szemeteszsákok. Az Elysée Palota közelében szemeteskukákból és fa raklapokból álló ideiglenes barikádokat emeltek. Pénteken számos utcában volt pusztítás. Az aszfaltot elszenesedett törmelék és szétszórt szemét borította. Az Országgyűlés közvetlen szomszédságában, a Concorde téren csütörtök este gyülekeztek a reform ellenzői, akik szemeteskukákat és építkezési anyagokat gyújtottak fel. Időnként heves összecsapásokra is került sor az erőszakos tüntetők és a rendőrség között. A Le Périphérique körgyűrűt péntek reggel a tiltakozások miatt részben lezárták. Az éjszakai zavargások után 310 rendbontót tartóztattak le, közülük 258-at csak Párizsban.
Gérald Darmanin belügyminiszter az RTL rádióadón bírálta a tüntetések »szélsőséges erőszakát«. Albiban, Marseille-ben, Rennes-ben, Nantes-ban és Párizsban súlyos anyagi károk keletkeztek. A belügyminiszter úgy döntött, hogy különleges rendőri egységet (CRS8) küld Rennes-be. A Dijon-ban készült felvételek körbejárták a közösségi oldalakat. Emmanuel Macron elnök, Élisabeth Borne miniszterelnök és Olivier Dussopt munkaügyi miniszter képmásait viselő, életnagyságú babákat benzinnel öntötték ki és gyújtották fel.”
Franciaországban káoszt hozott a nyugdíjreform, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A zavargásokba torkolló csütörtöki demonstrációk után pénteken ismét utcára vonultak a tüntetők Franciaországban, a centrista és baloldali képviselők, illetve a szélsőjobboldal külön-külön bizalmatlansági indítványt adtak be a kormány ellen, a szakszervezetek pedig sztrájkakciókat hirdettek vagy hosszabbítottak meg. Forrong az ország, miután csütörtökön a képviselőház megkerülésével léptették érvénybe a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt, ami 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt.
A reform Emmanuel Macron francia elnök kampányígérete volt, ám terve népszerűtlennek bizonyult emiatt nyúlt drasztikus eszközökhöz annak elfogadtatására. Szemben a centrista francia kormánnyal, a baloldali spanyol kabinet egyeztetett az érdekképviseletekkel a készülő nyugdíjreformról és el is nyerte a támogatásukat.”
A budapesti konzervatív Magyar Hang hírpoortál, az egykori jobboldali-ellenzéki Magyar Nemzet napilap utóda Budapest nem Párizs c. cikkében szembeállítja Macron antidemokratikus nyugdíjreformját azzal, ahogy ugyanazt – csak még keményebb formában – Magyarországon máris megvalósították:
„Nem tudom, kinek van igaza [Franciaországban]. Csak azt, hogy a 2010 előtti és utáni [magyar] neoliberális kormányok közös szándéka szerint mostanra 62-ről 65 évre emelkedett itthon a korhatár, néhány éve pedig jelentősen szűkítették a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Minket, magyarokat erről nem kérdeztek.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
