A szerbiai munkanélküliek negyede, azaz valamivel több mint 117 ezer munkanélküli a 45 és 65 év közötti nők köréből kerül ki – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) adataiból.

– Váratlanul kirúgtak, azonnal ki kellett ürítenem a munkahelyi szekrényemet, igazi katasztrófa volt, és azt sem mondták el, miért rúgtak ki. Hirtelen „alkalmatlanná” váltam, haszontalannak éreztem magam, és súlyos depresszióba estem, még egy 200 dináros dezodorra is a férjemtől kellett pénzt kérnem, szégyelltem magam – mesélte a 46 éves Zorana Tadić a BBC szerb nyelvű adásának.

Mima Perišić, a Nők Fordulóponton Egyesület munkatársa szerint a nőket kétszeresen is diszkriminálják a munkaerőpiacon: nemük és életkoruk miatt.

– Egyes kutatások, valamint azon nők tapasztalatai, akikkel együtt dolgoztunk, megerősítik, hogy két azonos végzettségű és képességű jelölt közül a munkáltatók az esetek csaknem kétharmadában a 45 évnél fiatalabbat választják. Emiatt a középkorú nők elveszítik az önbizalmukat, kapcsolataik megritkulnak, így nehezebben jutnak információkhoz, amelyek fontos előfeltételei a sikeres új álláskeresésnek – teszi hozzá Perišić.

A foglalkoztatási hivatal adatai azt mutatják, hogy a 45-65 év közötti nők átlagosan legfeljebb hat évig keresnek új állást.

– Éppen a foglalkoztatási problémák miatt készen állnak bármilyen munkát végezni képzettségük alatt, vagy a „szürke” zónában is, akár ideiglenes szerződéssel vagy informálisan foglalkoztatva, jogvédelem, nyugdíj- és társadalombiztosítás nélkül – tette hozzá az egyesület vezetője.

A nemek közötti egyenlőségről szóló törvény a 45. életévet a munkaerőpiaci különleges érzékenység határaként ismeri el, az új, 2021-től 2023-ig tartó időszakra vonatkozó nemek közötti egyenlőségi stratégiában pedig a 45 év feletti nők olyan csoportként vannak feltüntetve, mint akiket nehezebb munkához juttatni.

A BBC kérdésére, hogy milyen intézkedésekről van szó a stratégiában, a Nemek Közötti Egyenlőségért Koordináló Testület nem válaszol konkrétan, de kijelenti, hogy látják a problémát, különösen a további támogatást igénylő csoportokból származó nőkét, ami nagyon fontos téma a szerbiai foglalkoztatáson belül.

A munka fontos része az önértékelésnek

– A motiváció hiánya és a családtagok gyakori ítéletei csak néhány probléma, amellyel ebbe a korcsoportba tartozó nők nagy része szembesül – állítja a Nők Fordulóponton Egyesület munkatársa.

Az egyenlőség védelméért felelős biztoshoz intézett panaszok legnagyobb számát nők nyújtják be. Mima Perišić szerint a probléma a gazdasági rendszer változásaikor, a privatizációval, a könnyebb elbocsátásokkal és a reformokkal vált nyilvánvalóvá.

– Számos intézményben és vállalatban a nők voltak az elsők a munkaerőfeleslegként elbocsátotottak listáján – jegyezte meg Perišić.

Több női foglalkoztatottal növekedne a vásárlóerő és a GDP

– Egy tanulmány kimutatta, hogy a nők és férfiak egyenlő foglalkoztatása a GDP 4,8 százalékos növekedéséhez vezetne, az államkassza adóbevétele növekedne, csökkennének a szociális juttatások, és általánosságban nőne a nők fizetőereje, pontosabban ez 1,8 milliárd eurós haszonnal járna éves szinten – összegezte Perišić a kutatási eredményeket.

Melyek a lehetséges megoldások?

– Semmi sem fog változni mindaddig, amíg a közfoglalkoztatási politika nem válik sokkal érzékenyebbé a nemekre és az életkorra – teszi hozzá az egyesület elnöke.

Jelena Jevtović, a Szerbiai Munkaadók Szakszervezetének munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy az elmúlt néhány évben egyre több munkaadó alkalmaz 50 év feletti nőket, bár a piaci helyzet ezt nem mutatja, hiszen habár az állami szektorban jellemzően inkább nők dolgoznak (oktatás, egészségügy, szociális szféra), addig a magánszektorban több a férfi alkalmazott.