Az IHME Global Health Data Exchange Tool szerint a környezetszennyezés évente háromszor annyi embert öl meg, mint a HIV, a tuberkulózis és a malária együttvéve. A két nagy szénerőmű miatt Belgrád Szerbia egyik legszennyezettebb városa, ráadásul ez a két erőmű annyira erős, hogy felkerültek az Egészségügyi és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL) 2019-es listájára, amely a 10 legpiszkosabb üzemet rangsorolja Európában.
A levegő minőségét tekintve Szerbia a 28. helyen állt a világon 2020-ban. Jelenleg az országban a PM 2,5 (finompor) koncentráció van jelen, méghozzá a 4,9-szerese a WHO éves levegőminőségi irányadó értékének. Nem meglepő tehát, hogy az ország polgárai a légszennyezés intenzív mellékhatásaitól szenvednek. 2019-ben a Global Alliance for Health and Pollution közzétette a Globális, regionális és országos szennyezési és egészségügyi mérőszámok elemzését. A jelentés szerint Szerbia az első számú európai ország, ahol a legmagasabb a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, minket követ Grúzia és Bulgária.
A légszennyezettség leglátványosabban a tél során tapasztalható, ekkor viszont még szagolható is ennek a határa. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának szerbiai rezidens képviselője kiemelte, hogy a becslések szerint a városok adják a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékát, aminek a legnagyobb százaléka a forgalomból és az épületek hűtéséből – fűtéséből származik. A szerb lakosság 59 százaléka városi területeken él, és ez a szám folyamatosan növekszik -foglalta össze a World biomarketingsights.com
A nagy népsűrűség miatt a zöldterületek kialakítása és a fák ültetése – amelyek a városi területek természetes légtisztítását jelentenék – összetett probléma, hiszen hiányoznak a szabad tereprendezésre alkalmas területek. Erre kínált most megoldást Dr. Ivan Spasojević, a Belgrádi Egyetem Multidiszciplináris Kutatóintézetének projektjének egyik vezetője, akinek innovatív eszköze nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentené, de a levegő minőségét is javítaná. A folyékony fa, vagyis a LIQUID 3 Szerbia első városi fotobioreaktora, hatszáz liter vizet tartalmaz, és mikroalgák segítségével szén-dioxidot köt meg, fotoszintézis révén pedig tiszta oxigént állít elő.
A mikroalgák két 10 éves fát vagy 200 négyzetméternyi gyepet helyettesítenek. A LIQUID 3 funkciója gyakorlatilag ennek az utánzata. A fák, és a fű fotoszintézist végeznek és megkötik a szén-dioxidot, a mikroalgák előnye azonban, hogy 10-50-szer hatékonyabbak, mint a fa. A LIQUID 3 mögött álló csapat kijelentette, hogy nem az erdők vagy a faültetési tervek leváltása a cél, hanem az, hogy ezzel a rendszerrel töltsék ki azokat a városi zsebeket, ahol nincs hely a fák telepítésére. Az intenzív szennyezés körülményei között, mint például Belgrádban, sok fa nem tud életben maradni, míg az algáknak nincs gondja a nagy szennyezettséggel.
A LIQUID 3 a belgrádi Macedón utcában, valamint a régi városrész önkormányzata előtt van elhelyezve, egy forgalmas városi területen, ahol a CO2-kibocsátás a legmagasabb. Dr. Ivan Spasojević kifejtette azt is, hogy „az intézetben egysejtű édesvízi algákat használtak, amelyek Szerbia tavakban, folyókban léteznek, de csapvízben is növekedhetnek, és ellenállnak a magas és alacsony hőmérsékletnek. A rendszer nem igényel különösebb karbantartást – elég másfél hónap alatt eltávolítani a kitűnő műtrágyaként használható algák osztódásával keletkezett biomasszát, kicserélni a vizet, és az algák korlátlanul szaporodnak. A projekt célja a mikroalgák felhasználásának népszerűsítése és kiterjesztése Szerbiában, mert felhasználhatók szennyvíztisztításban, zöldfelületi komposztként, biomassza és bioüzemanyag előállítására, valamint a gyárak kipufogógázaiból történő levegőtisztításra.
