A Szerbiára vonatkozó 2022-es adatokat még ugyan nem közölte a Demostat, de a 2021-es kutatás szerint Szerbia jelentősen elmaradt a fejlettségét figyelembe véve az Európai Unió legszegényebb országától, Bulgáriától is. Ezek az adatok alapján a szerbiai vásárlóerő pedig az európai átlag mindössze 44 százalékát éri el.
A Demostat kiemeli, hogy a Szerbiában élők sokszor úgy érzik, hogy itt minden drágább, mint az Európai Unióban, ami valójában nem igaz, de mégis reális oka van annak, amiért mégis ezt érzik. Hiába kerül nyugaton többe egy-egy adott termék, azt sokkal könnyebben meg tudják maguknak az emberek, mint Szerbiában.
Emellett, Szerbiában a dolgozók fizetésük több mint felét élelmiszerre, tisztálkodási szerekre kell, hogy költsék, a lakhatási és rezsiköltség pedig akkora hányadát veszi el a bérüknek, mint a nyugati fejlett országokban, ahol a fizetések jóval magasabbak.
Mindennek a következménye az, hogy a Szerbiában élőknek sokkal kevesebb marad a fizetésből olyan tartalmakra, amelyektől jobb, minőségibb az élet – oktatásra, utazásra, kultúrára, éttermekre.
Az Eurostat 2020-as adatai szerint az EU-ban lakhatásra, vízre, áramra, gázra és üzemanyagra költötték az emberek a bérük legnagyobb hányadát, 32,7 százalékot. Minderre a Szerbiában dolgozók 29,8 százalékát költik a fizetésüknek.
A SILC kutatása, ami a bevételekre és az életkörülményekre fókuszál, kiemeli, hogy annak ellenére, hogy Szerbiában alacsonyak a lakbérek és sokan a saját ingatlanjukban élnek, mégis nagyon sokat költenek havi szinten csak arra, hogy a lakásukban, házukban élhessenek. Az adatok szerint a bér 40 százaléka erre megy el.
A különbségek a lakhatási költségeket illetően másban is megmutatkoznak: Szerbiában valóban a legolcsóbb az áram, az itteni fizetésekből azonban így is nehéz kifizetni a havi számlát. Éppen ezért a szerbiai bérekből csak áramra a fizetés 4,7 százaléka megy el, az EU-ban viszint fele ennyit, a fizetésük 2,4 százalékát költik villanyenergiára.
A Demostat azonban kiemeli, semmi sem mutatja jobban, hogy mennyire más az életszínvonal, mint az, hogy mennyit költ a lakosság élelmiszerre. Míg az EU-ban dolgozók a havi fizetésük 17 százalékát költik élelmiszerre, addig a szerbiaiak csaknem 30 százalékát.
