2020 márciusa óta Szerbia közadóssága másodpercenként 117 euróval nő – írja a Danas. Ez az összeg február utolsó napján 34,94 milliárd euró volt, ami abszolút értékben a legmagasabb összeg 2000 óta. Az adósság jelentős része (22,3 milliárd euró), küladósság, 11 milliárd euró a belső közadósság és 1,7 milliárd eurót tesz ki az indirekt állami adósság. 2022. december 31-hez képest a közadósság 1,6 milliárd euróval, 2022 februárjához képest pedig 4,5 milliárd euróval nőtt. A legjobban (négy milliárd euróval) a küladósság növekedett.
2012 júliusához képest a közadósság 19,5 milliárd euróval lett több, ami azt jelenti, hogy ez alatt a 3890 nap alatt naponta 5 millió euróval, másodpercenként 58 euróval emelkedett.
A 2020-ban és 2021-ban, a járvány ideje alatt az állam közel 9 milliárd eurót (a GDP 17%-át) költötte el a gazdaság és a lakosság megsegítésére, ezt állítja Siniša Mali pénzügyminiszter. A pénzügyi tanács viszont úgy kalkulál, hogy az állami támogatás 5,4 milliárd eurót vett ki a költségvetésből, amit elsősorban kölcsönből fedezett az ország – csak 2019 végétől 2021 végéig a közadósság további hatmilliárd euróval nőtt. Ehhez jön még az energiaszektor tavalyi összeomlása, ami a pénzügyi tanács szerint további 3-3,5 milliárd eurójába fog kerülni Szerbiának, és ebből 2,4 milliárd euró már el is ment.
Ezeket a kiadásokat az állam hitelekből fedezte, így 2020 márciusa és 2023 februárja között az eladósodás üteme elérte a napi 10,13 millió eurót, azaz a másodperceként 117,2 eurót.
Szerbia január végén 1,75 milliárd dollár értékben eurókötvényeket bocsátott ki, ezzel 2021 szeptembere óta először jelent meg a nemzetközi pénzpiacon. A lap szerint a fenti okok miatt a februárral lezárult három hónapos időszakban az eladósodás üteme másodpercenként 341,5 euróra ugrott.
