Nehéz megállapítani, hányan vannak a szavazók között, akik politikai nyomás hatására szavaznak valamelyik párt mellett, mert a nyomásgyakorlás mindennapos, derült ki a Crta civil szervezet felméréséből.
Kiemelik, hogy a politikai nyomásgyakorlás normalizálása odaáig vezetett, hogy a társadalomról egy olyan általános kép alakult ki, amelyet mélyen megsebezett a politikai korrupció, amelynek következtében a polgárok nem bíznak az intézményekben, amelyeknek a törvényt kellene képviselniük.
A nyomásgyakorlás a leginkább a közszférában, közvállalatokban és intézményekben, önkormányzatokban van jelen, de a magánszektor sem immunis az efajta nyomásgyakorlásra.
A feladatok általában a párt legmagasabb vezetőségétől érkeznek, amelyeket aztán átadnak az intézmények vezetői hajtanak végül végre.
A Crta közleményében kiemeli, hogy a nyomásgyakorlás kiterjed az egyének magánéletére is.
