Szerbiában az építőiparban dolgozók harminc százaléka külföldi, a mezőgazdaságban viszont ennél is többen dolgoznak, mondta vasárnap Goran Vesić építési-, infrastrukturális miniszter. A Večernje novostinak adott interjújában bejelentette, hogy további engedmények várhatók a munkatörvényben, mert az, hogy Szerbia elkezdte importálni a munkaerőt azt jelenti, hogy “fejlődik és vonzó ország lett, mert itt meg lehet keresni a megélhetéshez szükséges pénzt.”
Zoran Martinović, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója azt mondta, hogy az év eleje óta 14.000 külföldinek adta ki munkaengedélyt, s ez a szám jóval nagyobb, mint az előző években volt.
Tavaly 35.000 ilyen engedélyt adtak ki, míg 2021-ben jóval kevesebbet, egy év alatt 21.000-et, míg 2020-ban egész évben 13.000-en igényeltek ilyen engedélyt.
A legtöbb külföldről érkező munkásnak egyébként középiskolai végzettsége van. Vannak viszont egyetemi végzettségűek is, de olyanok is, akiknek nincs semmilyen szakmája.
Martinović hozzátette, hogy a munkaadó nem alkalmazhat akárhogy külföldi munkaerőt. Előbb a szolgálaton keresztül el kell végeznie egy tesztet, amely során kiderül, hogy nincs elég hazai munkás arra a munkakörre, amelyet ő keres. Azt követően kerülhet csak sor a szerződés aláírására, amennyiben a külföldi munkavállalónak van megfelelő engedélye, elsősorban tartózkodásija.
A legtöbb munkavállaló Kínából, Oroszországból, Indiából, Bosznia és Hercegovinából, Montenegróból, Ukrajnából és Nepálból érkezik.
