A csantavéri Vörös Annamária férjével, közösen három évvel ezelőtt vágott bele a sajtkészítésbe. Azóta sok dolog változott, kezdetben szakkönyvekből tanultak, és az internetre támaszkodtak, ma már azonban ők is bátran kísérleteznek receptekkel. Különböző érlelt sajtokat, gyúrtsajtok és parenyicát is készítenek. Annamária el tudta képzelni, hogy megvalósítsák férje álmát, és elkezdjenek sajtokat készíteni, attól azonban tartott, hogy hogyan fogják ezt eladni. Mára azonban már kialakult a sajtok vásárlóköre is.
Eleinte az is kérdés volt, hogy a tejfeldolgozáson belül pontosan mibe kezdenénk bele. Először a helységet alakítottuk ki, majd beszereztük a formákat, különböző kultúrákat. Szakkönyvekből és az internetről videókból pedig sokat tanultunk a sajtkészítésről. Mára már kialakult a saját termék palettánk
– mesélte lapunknak Annamária. Mint mondta, ők a különlegesebb termékek felé fordulnak, olyan sajtokat készítenek, amelyek nálunk nem annyira megszokottak, vagy hagyományosak. A sajtok terén arra törekednek, hogy újdonságot hozzanak be, a fesztiválokra, vásárokra is olyan sajtokat visznek, amelyeknek különlegesebb, nehezebb az elkészítési módja.
Jelenleg vannak gyúrtsajtjaink, fűszeres sajtjaink, ordás tekercseink és füstölt parenyica sajtot is készítünk. A parenyicára különösen büszkék vagyunk, hiszen ez valóban kézműves termék, amivel nekünk is sokat kellett dolgoznunk, mire megtapasztaltuk, hogy hogyan tudjuk a legjobban elkészíteni. A sajtot itt pár napig érleljük, és ha megfelelő az érése, akkor formázzuk. A parenyica sajtot gyúrni kell, ezt különösen nehéz volt eltalálni, hogy mikor megfelelő a sajt állaga a gyúráshoz. Ezt követően füstöljük. Mi a füstölésben a hagyományos füstölés hívei vagyunk, bükkfa forgácson füstölünk, ettől szép színe és jó íze lesz. A füstölés is külön művészet, hiszen nem mindegy hogy mikor, és mivel füstölünk
-mondta a sajtkészítő a termékeikről.
A sajtok eladásáról elmondta, hogy ezt a terméket piacokon nehezebb eladni, hiszen ha hetente két alkalommal megjelennek a helyi termelői piacon, nem keresik a vásárlók őket. Más a helyzet a vásárokkal, rendezvényekkel, tapasztalataik szerint ugyanis ha havonta egyszer jelennek meg, akkor a vásárlók keresik őket, szívesebben költenének a kézműves sajtokra.
Változó, hogy mit keresnek. Csantavéren a füstölt termékeink kedveltek, valamint a sajttálaink, amelyeket rendezvényekre, ünnepekre készítünk. De van, ahol a gyümölcsös, aszalt szilvás sajtjainkat keresik, és van, ahol az ordával töltött tekercseink a slágerek, ebből is készítünk két fajtát, fokhagymását és kaprosat.
A csantavériek körében igen népszerűek a sajttálak is, amelyeket Annamáriáék készítenek, három kiszerelésben. A kilós, másfél kilós és két kilós kiszerelésű tálak összetétele változó, hiszen az egy kilós sajttálra nem lehet annyi dolgot rárakni, azonban itt is igyekeznek minél több féle sajtot kínálni. A tálakon általában 6 féle érlelt sajt található felkockázva, valamint gyümölcsös tekercsek, parenyica és ordás tekercsből is válogathatnak a vásárlók. Minél nagyobb a tál, annál több dolog fér rá.
Hosszabb fejlődési folyamat volt ez az elmúlt pár év, és mostanra sok dolgot máshogy csinálunk, mint az elején. Igyekszünk fejlődni, jobb termékeket előállítani, a piacokon, rendezvényeken felmérni, hogy mi a kereslet Arra törekszünk, hogy a vásárlóknak megfeleljenek a termékeink. Nehéz eladni manapság bármit is, így mi is a már meglévő termékeinknek keresünk vásárlókat
– fejtette ki Annamária, aki elmesélte, hogy egy időben próbálkoztak a camambert, penészes sajt készítésével is.
Szerettünk volna camambertet csinálni, be is szereztük a hozzá való kultúrát. Ebben volt sikerélményünk és kudarcunk is, bár ezt nem eladásra készítettük, hanem magunknak. Volt pár alkalom, amikor tényleg nagyon finomra sikerült, és volt, amikor hiába követtük a receptet, nem sikerült. Nálunk azonban a penészes sajtoknak, a camambertnek nincs keresete, ezért nem is erőltettük ezt tovább, kivettük a palettánkból és már saját részre sem kísérletezünk vele
– tudhattuk meg. A csantavéri sajtkészítőtől azt is megtudtuk, hogy bár beszélnek más sajtkészítőkkel a rendezvényeken a termékeiket nem hasonlítják össze, hiszen más egy kecske és más egy tehéntejből készült sajt, és nincs két egyforma kézműves sajt, vagy sajtkészítő.
Mindenkinek megvan, hogy mi az, amivel ő foglalkozik, és mindenkinek van vásárlóköre, piaca is.
Hol olcsóbb a sajt?
Annamáriát megkérdeztük arról is, hogy ők mit tapasztalnak, mennyire keresik a lakosok a mostani gazdasági körülmények között a házi sajtokat. Mint mondta, hozzáállás kérdése, hogy az ember mire költ, de nem biztos, hogy egy házi sajt drágább, mint a bolti.
Sokan megveszik a boltban a sajtot, esetleg piacon a trappistát, és ennek mi nem vagyunk ellene, hiszen a trappista is ugyanúgy megfelel arra, hogy az ember a szendvicsére, vagy egy pizzára ráreszelje azt. Azonban van egy réteg, sőt, egyre nagyobb divattá válik az, hogy a hagyományos termékeket keresik az emberek, keresik és szeretik a kézműves termékeket, és hajlandóak fizetni is érte. Nem kell nagyobb mennyiségben vásárolni, de kisebb darabokat is lehet kóstolni. Végső soron így pedig nincs akkora különbség az árban sem, és mi sem áruljuk többért a házi készítésű sajtokat, mint a boltok. Sőt, van, hogy nálunk kedvezőbb áron találhatnak kézműves sajtot
– mondta Annamária. A tavalyi szárazság, a háború valamint a takarmány árának növekedése miatt azonban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák is. Annamáriáék is foglalkoznak nyers tej eladásával, hiszen nem dolgozzák fel az összes tejet.
Nehéz eladni a nyers tejet, a felvásárlók válogatnak a minőségben, ráadásul sok tejet hoznak be külföldről, ami lenyomja a hazai tej árát. Nehéz minden szempontból ezzel foglalkozni. Mi azonban nem tudunk nagyobb mennyiséget feldolgozni, el kell adnunk. A tavalyi szárazság után a takarmányárak emelkedni kezdtek, ez minket is súlyosan érintett, és ha csak ezzel foglalkoznánk, nem biztos, hogy kijönnénk anyagilag
– mondta lapunknak az édesanya. Hozzátette, hogy nem tudja, érdemes- e ezzel kicsiben foglalkozni, hiszen támogatás nélkül nehéz a gazdálkodásba belevágni. Jelenleg sokkal többe kerül a takarmány beszerzése, mint amennyiért a tejet el tudnák adni.
Más a helyzet azoknál, akik nagyban gazdálkodnak, és megbecsüli őket a tejgyár, hiszen vannak olyan tejfeldolgozók az országban, akik tisztességesen kifizetik a gazdáikat. Azonban egy fiatal nehezen tud ebbe belevágni. Mindent szeretni kell, jelenleg viszont egyszerűbb a fiataloknak az, ha elmennek egy munkahelyre, minthogy belevágjanak a mezőgazdaságba, ami elég bizonytalan
– mondta Annamária.
Mikor indul be a sajtszezon?
Mint minden terméknek, úgy a sajtnak is megvan a szezonja. Annamáriáék inkább ősszel és télen aktívak, hiszen a nyári melegben nem lehet sajtot érleltetni, készíteni. Így nyáron ők is leállnak a sajtok készítésével, valamint télen is pihennek egy rövidebb időszakon keresztül.
A sajtok terén jelenleg arra törekednek, hogy megtarthassák a vásárlókörüket, és megmaradjon a minőség. Nem szeretnének újdonságokba belevágni, inkább a már meglévő sajtokon dolgoznának. Annamária azt is elmondta, hogy nagyobb mennyiséget sem szeretnének előállítani, hiszen jelenleg nehéz vásárlókört találni.
Nagyon változó, hogy mikor és ki vásárol tőlünk sajtokat. Nagyobb rendezvények, ünnepek körül vannak, akik vásárolnak füstölt sajtot, vagy éppen sajttálat. Van, aki jár hozzánk házhoz. Tudja, hogy mikor füstölünk, és úgy szereti elvinni a füstölt sajtot, hogy az abban a pillanatban került elő a füstölőből és még meleg. De sokan vásárolnak nálunk sajttálat is, ajándékként, ha születésnapra, esetleg vacsorára, ünnepségre mennek- ilyenkor a sajttálat, mint ajándékot viszik
– fejtette ki Annamária.
