Ivica Dačić szerb külügyminiszter értékelése szerint a brüsszeli párbeszéd legutóbbi fordulója Belgrád minden félelmét alátámasztotta. Mint Dačić fogalmazott: beigazolódtak azok a kijelentések, amelyeket szerbiai tisztségviselők már évek óta hajtogatnak, miszerint Pristina egyáltalán nem akarja végrehajtani a 2013-as brüsszeli megállapodásban vállaltakat, de a legutóbbi, például az ohridi megállapodásban foglaltakat sem.
Egyértelműen elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor ennek jól láthatóvá kell válnia – nyilatkozta a külügyminiszter a Szerbiai Rádió és Televíziónak, és emlékeztetett arra, hogy „mindenki azt mondta”, hogy Albin Kurtinak „rugalmasnak kell lennie”.
Dačić szerint elmaradt Kurti készsége az együttműködés iránt – mert ez szolgáltatta az indokot Koszovó Európa Tanácsi tagságának megszavazásához – és kíváncsi arra, hogy mi lesz most ezzel az eljárással, ha Pristina azt mondja, hogy nem fogja létrehozni a szerb községek közösségét. A miniszter feltette a kérdést: mivel fogják tovább igazolni azt, hogy Koszovónak az Európa Tanács tagjává kell válnia.
– Most ismét le kell állítaniuk ezt a folyamatot – hangsúlyozta Dačić. A miniszter emlékeztetett Gabriel Escobar amerikai különmegbízott szavaira is, aki szerint Kurtival vagy nélküle, de megalakítják a szerb községek közösségét, majd hozzátette: mindez azt igazolja, amit korábban Aleksandar Vučić elnök is mondott.
– Most úgy értelmezzük, hogy minden, ami történt, a normalizáció irányába tett lépésnek kellett volna lennie, de miféle normalizációnk van? Minden nap van valamilyen bonyodalom, Kurti most megpróbálja hatalomra juttatni azokat, akiket az állítólagos választásokon választottak meg, amelyeken 13 szerb vett részt, hidat akar nyitni, megpróbálja eltávolítani a szerb zászlókat. Ez azt jelenti, hogy háború lesz, és azt hiszik, hogy a szerbek ezt békésen fogják nézni? Miért van ez, ez a normalizáció része – tette fel a kérdést Dačić, és figyelmeztetett: ezzel még inkább kiélezik a két fél közötti kapcsolatot.
Kurti Brüsszelben saját javaslattal állt elő a szerb önkormányzatok közösségével kapcsolatban
Albin Kurti koszovói miniszterelnök kedden elutasította a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségére vonatkozó szerbiai javaslatot Brüsszelben, szerdán pedig a közösségi médiában ismertette saját elképzelését, amely szerint a koszovói szerb kisebbség létrehozandó szervezete nem területi alapon jönne létre, és voltaképpen nem az önkormányzatiságra vonatkozna.
Albin Kurti kedd este közölte, hogy a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége, amelynek felállításáról tíz évvel ezelőtt állapodott meg Belgrád és Pristina, és amelynek létrehozását Brüsszel is kulcsfontosságúnak nevezte, nem alakulhat meg úgy, ahogy azt Belgrád javasolja. Szerinte az a terv, amelyet Belgrád ismertetett, nem egyeztethető össze a koszovói alkotmánnyal, törvényellenes, és voltaképpen kisebbségellenes is.
A koszovói miniszterelnök szerint a Koszovó Szerb Önkormányzatok Közösségének – amelynek más nevet is kell majd választani – nem területi alapon kell létrejönnie, és teljes mértékben összhangban kell állnia Koszovó alkotmányával. Véleménye szerint a Koszovóban élő teljes szerb kisebbséget képviselnie kell ennek a „projektnek” a diszkriminációmentesség és a törvény előtti egyenlőség alapelvét követve.
– Törvény adta jogukkal élve a Koszovóban élő szerbek mindannyian élhetnek a védelem, vagy a politikai, nemzetiségi, kulturális, szociális és gazdasági jogaik és céljaik elérése érdekében történő szabad egyesülés jogával. Az így létrejövő szervezet kapcsolatot tarthat az egyes önkormányzatokkal, de önmaga nem rendelkezhet önkormányzati jogokkal – véli a koszovói kormányfő. Ugyanakkor Albin Kurti szerint e szervezetnek a pristinai intézmények alá kell tartoznia, és bármilyen külföldi – akár szerbiai – támogatást is kaphat, de csak az illetékes minisztérium jóváhagyását követően.
Elbert Krasniqi helyi önkormányzatokért felelős koszovói miniszter szerdán felfüggesztette a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége statútumának kidolgozásával megbízott testületet, mert az olyan javaslatokkal állt elő, amelyek elfogadhatatlanok Pristina számára. A testület tagjait koszovói szerbek képezték, akik a korábban Belgrád és Pristina között elhangzottakkal összhangban fogalmazták meg a javaslatot.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban született megállapodás a kapcsolat rendezéséről, és noha ez mindkét fél európai uniós integrációjának a kulcsa lenne, jelentős előrelépés nem történt.
