A sajtószabadság világnapján tette közzé a Riporterek Határok Nélkül szervezet azt a tanulmányt, amelyben a világ 180 országának médiahelyzetét vizsgálja. Az értékelési sorrendben Magyarország és Szerbia is középtájon helyezkedik el: Szerbia tavaly óta 12 helyet zuhant a listán.
A listát Norvégia vezeti, az első tíz helyen csak egyetlen nem európai ország szerepel, a lista végén Vietnám, Kína és Észak-Korea kullog. Magyarország a 72., Szerbia a 91. helyre került a 180 ország között.
A Riporterek Határok Nélkül öt fő tényező szerint vizsgálja a sajtószabadság helyzetét az egyes országokban. Mindegyiken belül részletes adatok alapján határozták meg a pontszámokat.
A magyarországi helyzet értékelése
A politikai mutatóban Magyarország sokat rontott a tavalyi évhez képest, a 119. helyről a 130. helyre esett vissza. A szervezet Orbán Viktort úgy határozza meg, mint a sajtószabadság ragadozóját, aki felépítette saját médiabirodalmát, amelyben a sajtótermékek a párt parancsai szerint működnek. Létrejötte óta minden évben megemlíti a jelentés a Kesma Alapítványt, amelyben mintegy 500 médiaszervezet szolgálja a kormányt.
Jelen van ugyan függetlennek nevezhető média is az országban, de arra politikai, gazdasági szabályozási nyomás nehezedik. Név szerint az RTL Klub televíziót, a Népszava napilapot, a HVG hetilapot és a 24hu internetes oldalt említi a jelentés.
A magyar miniszterelnök 2010 után a közszolgálati műsorszolgáltatást propagandaszervvé változtatta, a magántulajdonban lévő médiumokat folyamatosan átvette vagy elhalgattatta. A Fidesz politikai és gazdasági manőverekkel, valamint baráti oligarchák médiumainak felvásárlásával az ország médiájának 80 százalékát birtokolja. Példaként a 168 óra hetilapot említi a jelentés, amely a tavalyi választások után szélsebesen meg is szűnt.
A jogi szabályozást vizsgálva arra jutott a Riporterek Határok Nélkül, hogy a médiumok bekebelezése és koncentrációja, valamint a közmédia ellenőrzése úgy valósult meg, hogy abban a Fidesz lényegében felmentette saját magát a felelősség alól. A Klubrádió megszüntetése önkényes alapon történt (a frekvencia azóta a kormánypárti Spirit Rádiót szolgálja). A koronavírus-járványra hivatkozva a kormány olyan jogszabályt alkotott, amely a „hamis” információk terjesztését büntethetővé tette.
A gazdasági faktort tekintve a jelentés rámutat, hogy Magyarországon a piac nincs hozzászokva a hírek fizetőssé tételéhez. A függetlennek nevezhető sajtó működtetését veszélyezteti az állami hirdetések diszkriminatív elosztása. A kormányzati Kesma Alapítvány az utóbbi időben költségvetési megszorításon esett át (konkrétan a tavalyi választások után) és ez több lap, internetes hirportál megszüntetéséhez vezetett.
A szociális és kulturális környezetnél a jelentés rámutat, hogy a kormány rendszeresen váldolja a kritikus médiumokat azzal, hogy hamis információkat terjesztenek és kiemelik Soros Györgyöt, aki a kormány meggyőződése szerint pénzügyileg támogatja ezeket az ellenzéki megnyilvánulásokat. A túl liberálisnak tartott újságírói tartalmak ellen pereket indítanak. Ebben a mutatóban javított az ország, a tavalyi 95. helyezést a 70. helyre cserélte.
A biztonsági faktornál a szervezet megállapítja, hogy nemigen fordul elő fizikai bántalmazás a sajtó munkatársaival kapcsolatban, viszont igen aggályos, hogy az ország európai uniós tagország létére erősen gyanítható, hogy a Pegasus szoftverrel megfigyeltek újságírókat. A kormányt kritizálni merészelő újságírókat az interneten zaklatások érik. Ebben a faktorban is rontott Magyarország, a tavalyi 29. helyről lecsúszott egészen a 62. helyig.
A szerbiai helyzet értékelése
Szerbia olyan zuhanórepülést mutatott be tavaly óta, hogy a jelentés külön kiemeli, mint a régió legjobban leromló országát. A tavalyi 79. helyről egészen a 91. helyig csúszott vissza Szerbia a sajtószabadság tekintetében.
A jelentés Szerbiát úgy mutatja be, mint olyan országot, ahol a díjnyertes, minőségi újságírás, amely a bűnözést és korrupciót vizsgálná, a propaganda és a burjánzó álhírek fogságába került. A jogi keretek léteznek, az újságírókra mégis politikai nyomás nehezedik, az ellenük elkövetett bűncselekmények pedig büntetlenül marad(hat)nak.
Az országban több mint 2500 sajtótermék van bejegyezve, a médiapiac rendkívül széttagolt. A jelentés a legbefolyásosabb médiumok között említi az RTS közmédiát és az N1 független televíziós hálózatot. Az oknyomozó újságírás közönsége korlátozott, mert az ilyen tartalmak csak az Interneten és néhány független sajtótermékben jelennek meg.
A jelentés felhívja a figyelmet: az RT (Russia Today) orosz propagandatelevízió 2022 novemberében bejelentette, hogy RT Balkan néven Szerbiában is megjelenik. Európai Unió betiltotta az RT-t az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt bevezetett szankciók részeként.
A politikai mutatóban a tanulmány kiemeli, hogy az újságírók rendszeresen ki vannak téve a kormányzó elit tagjai részéről indított politikai támadásoknak, amelyeket bizonyos nemzeti tévéhálózatok fölerősítenek. Az Elektronikus-Média Hatóságban többnyire a kormány által delegált személyek ülnek, így a helyzetet nem is vizsgálják. A kormánypártot kritizáló újságírók nem (vagy csak korlátozottan) férnek hozzá információkhoz, a kormány képviselőivel sem készíthetnek interjúkat (ami egyébként Magyarországra is érvényes). A tavalyi 118. helyről ebben a mutatóban a 133. helyre esett vissza Szerbia.
A jogi környezetet vizsgálva a jelentés megállapítja, hogy Szerbiában jelen vannak a médiát szabályozó legfejlettebb jogszabályok is, mégis gyakran dolgoznak az újságírók őket korlátozó környezetben és sokszor öncenzúrára is kényszerülnek.
A gazdasági faktornál kiemelik, hogy a média nagy része reklámokból és nem pontosan átlátható állami támogatásokból szerzi bevételeit. Az ezekhez való hozzáférést az uralkodó elit ellenőrzi. A médiakoncentráció egyre komolyabban megmutatkozik, az állami tulajdonú Telekom Srbija és az SBB magáncég verseng a felhasználókért, előfizetőkért.
A szociális helyzet esetében a jelentés a nőket emeli ki, akiknek sajtómunkásként sok támadást kell elviselniük. A jelentés készítői azt is észlelték, hogy szélsőjobboldali csoportok támadják azokat a médiumokat, amelyek pozitív hangnemben tudósítanak a migránsokról, menekültekről. Tavaly még a 71. helyen állt ebben a mutatóban Szerbia, mára a 103. helyre csúszott vissza.
Ami a biztonságot illeti, a jelentés megállapítja, hogy léteznek ugyan erőfeszítések arra, hogy a médiában dolgozók ellen elkövetett bűncselekményeket ne lehessen megúszni, a szerb újságírók mégsem érzik magukat biztonságban. A riporterek ellen elkövetett súlyos támadások nem egy esetben feltáratlanok maradtak és nyomozás vagy nem történt vagy eredménytelen lett.
A 180 tagú listát böngészve látható, hogy az első kilenc helyen európai országok állnak. Norvégia után Íroszágban és Dániában legkedvezőbb a sajtó helyzete. Az orosz–ukrán háború erősen erodálta több ország sajtószabadságát is, Belarusz például orosz befolyás alatt áll, Kirgizisztán pedig drasztikusan, 50 hellyel lépett vissza tavalyhoz képest. Maga Oroszország a 164. helyezést érte el a listában, Ukrajna javított tavalyhoz képest, most a 79. helyen áll.
Az Egyesült Államok 45. a sorban, picit visszalépett tavalyhoz képest. Ennek fő oka a biztonsági mutatóban keresendő, az országban tavaly és már idén is követtek el gyilkosságot újságírók ellen. A jobboldali média jelentős része pedig a szélsőséges erők alaptalan és hazug konspiráció-elméleteinek erősítésével pangálja közönségét pusztán nyerészkedési célokkal, mint ahogy a Fox hírtévé perirataiban megjelenő belső kommunikáció alapján egyértelműen bebizonyosodott.
Hol (nincs) a sajtószabadság mostanában? (Fotó: Shutterstock)
