11 év alatt 70 ezerrel csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma – ennek az okairól is beszélt a Pannon televízió Közügyek című műsorában csütörtökön Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szerinte a jelenség két okkal magyarázható.
„Egyrészt a vajdasági magyar közösség egy elöregedő közösség, amelyben az elhalálozások száma többszöröse a születésekének, az arány 1:3-1:4. Ez 11 év alatt a 70 ezernek durván a felét teszi ki, a másik felét pedig a 2010-es éveket jellemző munkanélküliség, a fizetések befagyasztása, a létszámstop. De világosan beszélni kell a nemzetegyesítésről is, ami 9 évtized után megteremtette meg az a körülményt, hogy magyarnak lenni Vajdaságban nem hátrányt, hanem előnyt jelent, és az emberek éltek ezzel az előnnyel. Jól járt el a Vajdasági Magyar Szövetség, amikor buzdította a magyarokat arra, hogy éljenek a nemzetegyesítés lehetőségével, és jól jártunk el, hogy senkit nem ostoroztunk, ha úgy döntött, hogy máshol folytatja az életét” – mondta Pásztor István.
A Vajdasági Magyar Szövetséget ért kritikákat rövidlátó és politikailag elfogult álláspontnak tartja a pártelnök.
„Én értem, hogy ez egy olyan pillanat, amikor meg lehet próbálni a Vajdasági Magyar Szövetségen leverni dolgokat, ezért elemezte ezt a jelenséget az elnökség. Az az egyértelmű álláspontunk, hogy azért vagyunk ma 184.442-en és nem sokkal kevesebben, mert a Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt több mint 10 évben sikeresen politizált, és megpróbált mindent megtenni annak érdekében, hogy azoknak, akik úgy döntöttek, hogy itt kívánnak boldogulni, erkölcsi, politikai, anyagi segítséget nyújtson: ilyen segítség a 14 ezer sikeres Prosperitati pályázattól kezdve az oktatási-nevelési támogatásokon, az óvodafejlesztéseken és a falugondnoki rendszeren keresztül a minden egyes gyerekért folytatott harc is.”
Az esetleges felelősségvállalással kapcsolatosan kijelentette: úgy véli, nem követtek el mulasztást, a számok alakulása nem a Vajdasági Magyar Szövetségen múlt. A pártnak a szerbiai politikában betöltött jövőbeni szerepét illetően azt emelte ki: nem a lélekszám adja az erőt, hanem a legitimitás szintje.
„Mi ebből a lélekszámból biztosítottunk 5 parlamenti helyet. Sarkosan fogalmazva: minél kisebb a lélekszám, annál inkább fölértékelődik a legitimitás szintje, ezért nem gondolom, hogy ez a lélekszám bármit is jelent az érdekérvényesítés szempontjából. Feladatot jelent annak érdekében, hogy korrigáljunk ott, ahol ezt szükségesnek tartjuk” – közölte Pásztor István.
