A magyarkanizsai LandArt több mint tíz éve dolgozik azért, hogy a község egy élhetőbb, szerethetőbb és környezettudatosabb helyé váljon a Vajdaságban. A nyolc tagot számláló egyesületnek, amely működését pályázatokból, tagsági díjból finanszírozza, többnyire kalákába szerveződbe valósítja meg projektjeit, ahogyan tette azt május első hétvégéjén, a Tisza-parton, ahol ezúttal fűzújítás zajlott. Sáfrány Túrú Ágnessel, a szervezet elnökével beszélgettünk.

Azok kedvéért, akik nem ismerik az egyesületet, kezdjük azzal, hogy mivel is foglalkozik a magyarkanizsai LandArt?

– A LandArt 2010-ben jött létre, azzal a céllal, hogy népszerűsítse a tájépítészetet, és a környezetismeretet, ebből adódóan környezetvédelmi szervezetként regisztráltak bennünket. Korábban több tájépítészeti kiállítást is szerveztünk és számos próbálkozásunk volt, amivel a helyi környezetismeretet szerettük volna előmozdítani. Például kerékpáros helyismereti túrákat szerveztünk, kerestük a környék legöregebb fáit, előadásokat tartottunk és szerveztünk, mind-mind a környezetismeret előmozdítása érdekében. Volt néhány környezetvédelmi megmozdulásunk is, például szemétszedési akciót szerveztünk, ám nem ez a fő profilunk. Mindemellett évente szervezünk ökológiai előadásokat a községbeli kisiskolásoknak, melynek célja, hogy a körülöttünk lévő világot, azaz a madarakat, rovarokat és a növényvilágot ismertebbé tegyük számukra. Az idei évben ezen program keretében a környezetünkben élő madarakkal szeretnénk megismertetni néhány alsós osztályt, akikkel madárodukat és madáretetőt is kihelyezünk majd szerte a városban.

Az elmúlt tíz év legmeghatározóbb éve a tavalyi volt.

– Igen, ekkor hajtottuk végre eddigi működésünk legnagyobb projektjét: 5 millió dinárt nyertünk pályázaton a Szerbiai Kőolajipari Vállalattól (NIS) ökopark létesítésre, melyből az egyik magyarkanizsai játszóteret alakítottuk át ökoparkká és ifjúsági közösségi térré, megtartva a játszótéri funkcióját is. A projekt teljes megvalósulását az önkormányzat is támogatta. Mindemellett az elmúlt két évben mi voltunk a magyarországi Virágos Magyarország verseny vajdasági lebonyolítói, és az idei projekt koordinálására is bennünket kértek fel. Feladatunk a települések toborzása a versenyre, valamint a zsűrizés lebonyolítása.

Milyen tervei vannak a LandArtnak erre az évre, és melyek azok, amelyek megvalósultak már?

– Folyamatban van egy projekt, amely a községbeli játszóterekre fókuszál. Mivel a közterületi játszótereken a jelenlegi elemek elavultak, nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak, három községi településen – Kispiac, Horgos és Velebit – a játszóterek olyan, új elemeket kapnak, amelyek a játszóterekre vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelnek. Emellett idén helyezzük majd ki a tavalyi hasznos kis rovarokkal foglalkozó előadásunkhoz kapcsolódó, rovarhotelt, amely a megújult Gödrök Grund Ökoparkban kerül elhelyezésre egy beporzóbarát virágágyás mellett. Ősszel pedig folytatjuk az immár hagyománnyá vált ökológiai előadásunkat a kisiskolások körében. A program részét képezi majd egy madáretető és néhány madárodú elkészítése is. A kisiskolások feladata lesz a madáretető feltöltése a téli időszakban.

A jelenlegi környezetvédelmi és ökológiai problémák arra hívják fel a figyelmünket, hogy egyre jobban eltávolodunk a természettől.

– A természethez való hozzáállásunk, vagy kizsákmányoló vagy nemtörődöm. Éppen ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ökológiai – környezeti nevelésre, hogy gyermekeink időben megértsék, hogy a természetet nem meghódítani, leigázni kell, hanem a természetben úgy kell tudni élni, hogy azzal a lehető legkevesebbet ártsunk azoknak a fajoknak, akikkel ebben az együttélésben osztozunk. A madarak és a hasznos rovarok, mint szerethető, színes kis élőlények jó választás arra, hogy a gyerekek rajtuk keresztül megszeressék az élő környezetet, megfigyeljék őket, megértsék hogyan illeszkednek bele a természet rendszerébe és gondoskodjanak róluk az ínséges időszakban. Bízunk abban, hogy ez az új tapasztalat segít majd egy a környezetével harmóniára törekvő, a természetet szerető új generációt kinevelni.

Május első hétvégéjén a fűzkupolák megújítását is a LandArt tagjai végezték. 

– A magyarkanizsai strandon álló, két élő-fűzépítmény 2018-ban létesült Takács Edvárd, tájépítész vezetésével, a Wemsical Serbia által szervezett kalákában. A fűzépítmények olyan organikus építmények, amelyeket élő anyagból hoznak létre, és amelyek hosszú éveken át tovább élnek. Csodálatos példája ez annak, ahogyan az ember élő anyagból képes létrehozni valami egyedi építményt. Mivel élő építményről van szó gondozni kell. A gondozás legfontosabb feladata a tavaszi igazítás, visszavágás, szükség szerinti pótlás, locsolás. Ezt végeztük mi el május első hétvégéén kalákában, melyben tizenhárom önkéntes vett részt. Nekik köszönhető, hogy a starandon álló két fűzkupola megújult és most rendezett formáját muatatja. És bár az idei fűzmegújító kalákát a LandArt szervezte, nem mehetek el amellett, hogy köszönet illeti Hajdú Lacát és Vígi Lászlót, akik nem csak részesei voltak a kalákának, de a szervezésbe is segítettek. Lelkesítő volt, mindenki mosolygósan távázott, persze ez nem csoda, hiszen önkéntes munkára csupa jó ember jön össze.

A polgármester és az egyesület elképzelései találkoznak? Mennyire nehéz vagy könnyű a városvezetésre ezen a területen hatást gyakorolni? 

– Minden évben pályázunk az önkormányzatnál a civil szervezetek támogatására kiírt pályázaton, ebből finanszírozzuk a kisebb programjainkat. A tavalyi ökoparkos projekt volt az első közös munkánk, és mivel jól sikerült, az idén szintén az önkormányzattal együtt valósítjuk meg a községi játszóterek fejlesztését. A polgármester úr nyitott az új és ésszerű ötletekre. Tavaly olyannyira jól fogadta az ökoparkra vonatkozó tervünket, hogy a terv teljes egésze megvalósulhatott az önkormányzat jóvoltából. Bízunk benne, hogy ez a sikeres együttműködés a jövőben is megmarad.

Azok kedvéért, akik nem tudják, röviden összefoglaja, hogy pontosan mit is jelent a kaláka és az egyesületen belül ennek milyen jelentősége van?

– Maga a kaláka önkéntes közösségi munkát jelent. Kis közösségekben, a nagyobb horderejű munkákat kalákában végezték. Összefogtak például, ha ház épült, majd visszasegítették, ha másnál volt rá szükség.  2001-ben azonban egy új formában született újjá a kaláka, azóta ugyanis a magyarországi Pagony iroda koordinálásával évente szerveződnek kalákák a Székelyföldön, melynek során számos kistelepülés közösségi fürdője újult meg a magyarországi tájépítészek és építészek vezetésével. Vajdaságban 2017-ben szerveződött meg először, az első vajdasági kaláka, itt a magyarkanizsai járáson, minek eredményeképp megszületett a Baráthok kútja népi fürdőhely. A mai világban égető szükség van jól működő közösségekre, ugyanis ezeknek híján vagyunk. A kaláka kiváló lehetőség a közösség formálásra, s a LandArt ebben szeretne részt vállalni.