Az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése szerint Szerbia gazdasági növekedése 2023-ban 1,9 százalékra lassul, elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésének csökkenése miatt, amire leginkább a továbbra is magas infláció van kihatással, számolt be a Beta.
A jelentés szerint az EU fő kereskedelmi partnereivel folytatott kereskedelem dinamikájának gyengülése ellenére a szerbiai export gazdasági növekedéshez való hozzájárulása várhatóan növekedni fog. Ennek a hozzájárulásnak a növekedését az import csökkenése és a közelmúltban megvalósult közvetlen külföldi befektetések által támogatott export növekedése is befolyásolja.
Az előrejelzések szerint Szerbia bruttó hazai termékének (GDP) növekedését 2024-ben elsősorban a magánfogyasztás és a beruházások növekedése fogja mozgatni.
Tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióra, az Európai Bizottság nagy bizonytalanságra és Szerbia gazdaságának gyengülésével kapcsolatos kockázatokra figyelmeztet. Az EB azt is jelezte, hogy a vártnál magasabb vagy hosszabb ideig tartó infláció gyengítheti a vásárlóerőt, ami a fogyasztást és a reálnövekedést még a jelenleg előrejelzettnél is kedvezőtlenebbül befolyásolhatja.
Ugyanakkor az EB előrejelzése szerint az infláció a 2023 tavaszára várt csúcs után az év közepétől gyengülni kezd, amit a nemzetközi és hazai monetáris szigorítások hatása, valamint a kedvezőbb nyersanyagárak idéztek elő.
A bizottság előrejelzése szerint Szerbiában a munkanélküliségi ráta, miután 2022-ben 9,4 százalékra esett, 2023-ban és 2024-ben tovább csökken, de valamivel mérsékeltebb ütemben.
Az EB előrejelzései szerint a 2022-es évhez képest, amikor a szerbiai költségvetési hiány a GDP 3,1 százalékát tette ki, 2023-ban és 2024-ben az további csökkenő tendenciát mutat majd.
