A kormány gyakran dicsekszik a gazdasági eredményekkel, Aleksandar Vučić elnök előszeretettel utal arra, hogy Szerbia államadóssága a Szerb Haladó Párt hatalomra kerülése óta folyamatosan csökken, csak egy árnyalattal kevesebbet dicsekszik a jelentős devizatartalékkal, amely a pénzügyi helyzet stabilitásának mutatója.
A hivatalos statisztikákat egy kicsit mélyebben áttekintve azonban kiderül, hogy Szerbiában közel sem olyan jók a körülmények, mint ahogy azt az elnök bemutatja Ana Brnabić miniszterelnök és Sinisa Mali pénzügyminiszter segítségével. Így a közelmúltban arról értesült a közvélemény, hogy Szerbia államadóssága az év végére mindössze a bruttó hazai termék (GDP) 51 százalékára csökken, ami a 2016-os 73,5 százalék után álomnak tűnik. A probléma azonban az, hogy az államadósság mesebeli alakjához az államfő bizonyos statisztikai adatok részleges áttekintésével jutott el.
Hogy lássuk a GDP növekedését, emlékezzünk vissza, hogy tavaly közel 7000 milliárd dinár volt ez, ami a hivatalos árfolyam szerint 60 milliárd euró. Mivel tavaly év végén az államadósság nominálisan 33,7 milliárd eurót tett ki, alig öt hónappal ezelőtt az államadósság 56,2 százalékát tette ki annak, ami Szerbiában egy év alatt keletkezett. Dicséretes lenne, ha egyetlen szezon alatt több mint öt százalékponttal csökkenne az adósság – emlékeztet a 021.rs.
Ellentmondásos eredmények
Hogyan jutott az elnök a bejelentett csökkentéshez? A 2023-as évre vonatkozó összesített újonnan előállított érték statisztikai felméréséből indult ki, ami 8200 milliárd dinár. Vitatott a következő lépés, vagyis az a számítás, hogy 68 milliárd euróról van szó, ami akkor keletkezik, ha a dinárösszeget elosztjuk a hivatalos árfolyammal. Az újonnan keletkezett vagyon dinárban kifejezett növekedésének azonban két összetevője van, az egyik része a megnövekedett új érték, a másik része a szerb valuta becsült inflációja.
Természetesen az euró is veszített értékéből, de mivel az eurózóna inflációja érezhetően alacsonyabb, mint Szerbiában, ezért helytelen a dinár összegét elosztani a hivatalos árfolyammal anélkül, hogy levonnánk a tárgyévi inflációs várakozást, hogy így megkapjuk az európai pénznemben kifejezett GDP-t.
A Szerb Haladó Párt azonban kitartóan alkalmazza ezt a „trükköt”, és 68 milliárd eurót vesznek el GDP-ként az év végén. Abszurd módon tavaly 60 milliárd eurót ért ez, hiszen optimistább becslések szerint akár 2 százalékos is lesz a növekedés, azonban az év végi GDP alig érheti el a 61,5 milliárd eurót.
A dinár árfolyama
Ezzel szemben az államadósság nominálisan folyamatosan nőtt. 2012 tavaszán, amikor a Szerb Haladó Párt átvette a hatalmat, 15,5 volt, ugyanezen szezon végére pedig már elérte a 17 milliárd eurót, ezt követően szezononként átlagosan 1,2 milliárddal nőtt.
Az elmúlt két évben évenként 1,8 milliárdra gyorsult, az idei év első három hónapjára pedig további 1,9 milliárddal nőtt.
A teljes nominális adósságállomány március végén 35,71 milliárd eurót tett ki. Feltételezve, hogy Szerbiának az év végéig nem keletkezik többletadóssága, az államadósság az év végén 57,5 százalék lesz. Mivel azonban az év végéig mintegy kétmilliárd eurónyi kötvényt kell visszafizetnie az államnak, szinte kizárt, hogy ne legyen újabb hitelfelvétel.
Nem nehéz belátni, hogy a kormány által a polgároknak küldött államadósság-állapotról alkotott torz kép alapja valójában egy túlbecsült dinárárfolyam, amely éppen azért jött létre, mert évekkel ezelőtt a szerbiai és az euróövezeti infláció közötti különbséget nem számították ki, és ha a mértéket rosszul mérték, akkor az ezzel a mértékkel kapott összes többi eredmény is torzul.
